A költészet napja előtt tisztelegtek a félegyházi diákok és tanáraik – galériával

A nagy múltú iskola társulata 2011 óta 11 alkalommal készített emlékműsort a magyar költészet legszebb ünnepére. 

– Minden alkalommal egy-egy férfi költő vagy író emberi és művészi alakját állítottuk fókuszba. Az idei előadásunk messze túlmutat egy mindössze 38 évet élt nő, anya, feleség, elvált asszony, tanító, majd tanár írói, költői művészetén. Kaffka Margit sorsán keresztül megmutatjuk azt a miliőt, kávéházi kultúrát, szerkesztőséget, amiben a Nyugat című folyóirat három alkotói nemzedéket adott a modern magyar irodalomnak. Felvillantjuk azokat a dilemmákat, amelyeket a 19. század vége, 20. század eleje női szereplehetőségekként a főhős elé tárt – fogalmazott köszöntőjében Kovácsik Zita, tanárnő. Hozzátette: Babits Mihálynak, a Nyugat főszerkesztőjének felesége, Török Sophie mintegy minden nő nevében hívta fel a figyelmet Kaffka Margit jelentőségére korai halála után: „Nem ismeretem személyesen Kaffka Margitot, s ez pótolhatatlan veszteségem örökre. De nem csak én vagyok így; hányan tudjuk, mi asszonyok fájdalmas veszteségünknek, hogy nem ismertük fel őt.”

1936 őszén a korán elhunyt Kaffka Margit emlékezetére 22 író és költőnő társaságot alakított, amely programjába vette egy Kaffka-síremlék felállítását, a tagok műveinek kiadását, egy Kaffka Margit-díj kitűzését.

– Mese egy nőről, aki nem választott babát… Mi ezzel a címmel állunk meg Kaffka Margit életműve előtt, hívjuk fel a figyelmet annak aktuális kérdésfeltevéseire, és tisztelgünk egy olyan nagy nyugatos művész emberi alakja előtt, aki nem érte be a személyiséget beszűkítő női szerepekkel – zárta bevezetőjét Kovácsi Zita.