Kézzel hímzett falvédőkből nyílt kiállítás Kunszentmiklóson – galériával, videóval

A fehér vászonra kék és piros fonállal kivarrt feliratos falvédők divatja a 19. század második felétől hódított, ami a német nyelvterület közvetítésével jutott el hozzánk. A kézimunkák rendkívül népszerűek voltak a kisiparosok, munkások és főleg a parasztok körében, ami falikép funkcióját is betöltötte otthonukban. Leginkább a konyha dísze volt, de az ágy fölé is kifüggesztették azokat. 

– A falvédők szövegei rendkívül változatosak voltak, a vászonra a hímzett ábrák mellett általános igazságok, népi bölcsességek, életmódvezetésre vonatkozó hasznos tanácsok, vallási idézetek, vallási, operett- és slágerszövegek részletei kerültek, illetve történelmi eseményekre emlékeztettek. A varrott üzenetek a kor embereinek szóltak, őrizték az aktuális társadalmi elvárásokat. Hirdették a ház népének vendégszeretetét, tisztességét, szerénységét, segítőkészségét és istenhitét. A textilek mintái zömében sokszorosítottak, előre nyomottak voltak, ami a későbbikben már sokat rontott értékükön. Időnként már a giccs határmezsgyéjét súrolták, vagy át is lépték azt. A hímzés minősége és színvilága a készítő ízlésvilágát tükrözte – mondta el lapunk érdeklődésére a magángyűjtő.

Székely Gábor Attila sokáig őrizgette nagymamája falvédőjét, amin a „Turulmadár szállj, sehol meg ne állj, Vidd el a mi üzenetünk, Lesz még magyar nyár! Című felirat ékeskedett. A féltve őrzött családi ereklye időközben elkallódott. Helytörténeti keresgélése során sikerült rábukkannia egy hasonlóra, ami mellé még vagy százat beszerezett. A száz darabos kollekciót elsőként Egerben mutatta be. 

– A mostani kiállítás első részében a Petőfi kultuszhoz fűződő falvédők kaptak helyet. A második részében az első világégés fájdalmas korszaka elevenedik meg. Aggódó asszonyok, lányok varrták textilre visszaváró szerelmes reményeiket, a győzelembe vetett hitüket. Nem maradt ki a sorból a trianoni tragédia, Nagy Magyarország visszafoglalásának álmát hordozó szövegeket, ábrákat hordozó kézműves munkák. A kiállított darabok között megtalálható még az istenhitet és a valláshoz kapcsolódó üzeneteket, az 1956-ban külföldre emigrált emberek honvágyát hirdető falvédők sem. Az itt kiállított művek nem tartoznak ugyan a magyar képzőművészet élvonalába, de mára már elfogadott néprajzi kategória lett a falvédők változatos világa. Az emléktárgyak saját koruk lenyomatai – emelte ki Székely Gábor Attila helytörténeti kutató. 

A kiállítás megnyitón közreműködött a Szappanos Lukács Népdalkör és  Vass Benedek, Sértő Botond, Szilágyi Szabolcs gimnáziumi tanulók.  A program szervezője a Varga Domokos Általános Művelődési Központ, a Puszta Hangja Egyesület, valamint Székely Gábor Attila voltak.

A kiállítás anyagát máris több kiállítóhely, település vezetése kérte, hiszen bemutatása sokakat érdekel, mert látványos, színes, sok információt, sőt humort tartalmaz. Szállítása, felszerelése nem nehéz, így a gyűjtő szívesen vállalja a vándorkiállításokat. 

Cikkünkben szereplő videó a Baon.hu Youtube-csatornáján is elérhető.