2023.01.08. 16:58
Juhász István küldetésének tartja a Petőfi-kultusz ápolását
Aki ismeri Juhász István Pilinszky-díjas tanárt, Kiskunfélegyháza díszpolgárát, az tudja, hogy szenvedélyesen rajong Petőfi Sándorért. A Petőfi-emlékév alkalmából több művel is tiszteleg a költő születésének 200. évfordulója előtt. Láng van a szívemben címmel előadás-sorozatot tartott a költőről a könyvtárban, de könyvet és hangjátékot is írt. Ezekről és terveiről beszélgettünk a nyugalmazott pedagógussal.
Juhász István Pilinszky-díjas tanár
Fotó: Vajda Piroska
Juhász István nem tud és nem is akar elfogulatlanul beszélni Petőfi Sándorról. Mint mondta nagyon sokat köszönhetünk a zseniális, nagy poétának. Egyrészt azt, hogy megírta a Nemzeti dalt, azt a 48 soros verset, ami soha nem hagyja rabságába beletörődni a magyart. A másik, hogy költészetében megteremtette azt a szellemi hazát, ami otthont ad az öt világrészbe szétszóródott magyarságnak. A harmadik pedig, hogy a verseiben megteremtette a valóságos világunk égi mását. A valóságos világ minden íze, illata, színe benne van a verseiben. Ahogy Kosztolányi Dezső fogalmaz: Petőfi verseiben a hétköznapi élet zaja van, isteni mellékzöngékkel – sorolta Petőfi mellett szóló érveit Juhász István.
A közelmúltban megjelent Írások Petőfi Sándorról című kötetről elmondta, egyrészt a költőről írt tanulmányait és emlékbeszédeit tartalmazza, illetve olyan párbeszédes történeteket, melyek Petőfi életét fogják át.
Ezen kívül a költő születésének transzcendens voltát is megfogalmazza. Leírja, hogyan született Petőfi, melyik csillagról és miért érkezett a földre. A könyv egy levéllel kezdődik, amit Petőfi Sándornak írt. Ebben a levélben azt fogalmazza meg, hogy miért Ő számára a legnagyobb, és hogyan segítette ki az élete nagy válságaiból – részletezte a szerző, aki büszkén számolt be arról is, hogy több tanítványának is sikerült átadnia Petőfi iránti rajongását. Mint ahogy Juhász István is egykori tanárainak – Illési Istvánnak és dr. Mezősi Károlynak – köszönheti Petőfihez való szoros kötődését.
Juhász István arról is mesélt, hogy félegyháziként küldetésének tartja a Petőfi-kultusz ápolását. Könyvében leírja, hogy már kisfiúként is rajongott Petőfiért: „Már kisfiú koromban, ötévesen, amikor az óvodában március 15-én elharsogtam a Talpra magyart, belém költözött a Te lelked, s azóta is bennem élsz. Te lettél az életemben az iránytű, ami a szabadság, a szerelem, az igazság világa felé mutatja az utat.”
Juhász István azt reméli, hogy legújabb könyve még közelebb viszi az olvasót Petőfi Sándorhoz, aki versei által segít bennünket, hogy jobb emberré, igazabb magyarrá váljunk.
A vértanúk beszélgetése című hangjáték megírásával is hasonló volt a célja: még közelebb vinni Petőfi korát az emberekhez. A hangjáték szereplői 1860 áprilisában a mennyekben beszélgetnek. Olykor tragikus, olykor humoros történetek fűszerezik Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Vörösmarty Mihály, Széchenyi István, Batthyány Lajos, és Leiningen-Westerburg Károly párbeszédét. A hangjáték egy álmatlan éjszakán született meg Juhász István gondolataiban, amit két nap alatt papírra is vetett. A szereplőknek dr. Tarjányi József, Hideg János, Tóth Csaba, Juhász István, Eszes Gergő és Fekete Zoltán kölcsönözték a hangjukat. A párbeszédet a helyi Smile Rádió stúdiójában próba nélkül rögzítették. A felvétel minden gyermekbetegségével együtt nagyon jól sikerült, de Juhász István szeretné, ha a hangjátékot még az emlékévben profi színészek is előadnák.
A Móra Ferenc Gimnázium örökös tanára arról is beszámolt, hogy a Petőfi-emlékévvel kapcsolatban több kezdeményezést is elindított.
Így például szeretné, ha megvalósulna a Petőfi-szobor mellett két emlékmű.
Az egyikre a Nemzeti dalból kerülne egy idézet: „A magyarok istenére esküszünk, esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk.” A másikra pedig a Szülőföldemen című versből: „Itt születtem én ezen a tájon, az Alföldi szép nagy rónaságon. Ez a város születésem helye.” Juhász István szerint ez két „parancs” azért nagyon fontos, mert az egyiket a nemzetnek, a másikat pedig nekünk félegyháziaknak adta Petőfi.
A nyugalmazott tanártól azt is megtudtuk, hogy már hat könyvet is írt Petőfiről, de még mindig tud újat adni számára a költő. Ezért újabb és újabb tervei vannak Petőfi életművével kapcsolatban.
