A kunszentmártoni táj kel életre Mártonfi Benke Márta vásznain

Mártonfi Benke Márta festői pályája az 1990-es évek elején indult. Több éven át együtt dolgozott Bozsó János Munkácsy Mihály-díjas festőművésszel. Festményeivel 1997-ben lépett először nyilvánosság elé, amit több önálló kiállítás követett Kecskeméten és a környező településeken, majd Budapesten. Íróként is jegyzik a művészt, korábban a Petőfi Népe újságírója, majd szerkesztője lett, és novelláskötete is megjelent.

Már íróként felvette a Mártonfi nevet, mely Kunszentmártonhoz való kötődését szimbolizálja. Festményeit is Mártonfi néven szignálja.

Eddigi munkáin főleg tájakat ábrázol, melyek motívumkészlete a kunszentmártoni vidéken alapul. Azonban a táj több mint aminek látszik.

– Munkáimban tájak, kertek kelnek életre a vásznon. De nem a forma, hanem a mögötte lévő életérzés, a létezés öröme a fontos, a mindenben meglévő szépségre való rácsodálkozás képessége jelenik meg a festményeken. Látom az emberi és társadalmi problémákat, de nem ábrázolom őket a képeimen. Azt a szépet keresem, ami mindentől független. Az élet, a teremtés, a természet körforgása megmagyarázhatatlan csoda, amit minden nap ámulattal fogadok – vallja az alkotó, aki nemcsak a Kunszentmárton környéki tájból merítkezik, hanem saját kertjéből is.

– Úgy nőttem fel, hogy nagyon sokat láttam a kertjében dolgozni a nagymamámat. Ő ahová nyúlt, ott virág nőtt. Nagyon sajátságos paraszti kert volt, ahol együtt voltak a virágok és a zöldségek. Az ilyenfajta kertek mindig a gyermekkoromat idézik fel – mondta a festőművész, hozzátéve, hogy talán ezek az Édenkert-szerű ligetek az elveszett gyermeki boldogság keresésének megnyilvánulásai is.

Ezzel kapcsolatban hozzátette, hogy nagyon kötődik a múltjához és szülőföldjéhez, ami számára a gyökereket jelenti.

Mártonfi Benke Márta elmondta, hogy a mostani tárlaton az emberábrázolásra összpontosító műveket is kiállított, amilyeneket eddig még nem láthatott tőle a közönség. Mint fogalmazott, a direkt emberábrázolás nagy felkészültséget igényel, de gazdagabb is az a festmény, melyen ember látható. Úgy érzi, most ért meg az idő, hogy elmozduljon ebbe az irányba is.

A festőművész elárulta, hogy a festészet mellett írással is foglalkozik: a Magyar Múzsa című kulturális folyóirat képzőművészeti szerkesztője és írója, valamint egy, már nem élő kunszentmártoni festőnő albumának elkészítésében közreműködik.