Soha nem látott sikert hoztak a fecskefészkek a keramikusnak

Közel négy évtizede foglalkozik kerámiázással a kiskunhalasi nyugalmazott óvodapedagógus, Császár Anna. Az agyagozás technikáját táborokban és szakkörön igyekszik megtanítani a fiataloknak, alkotásait pedig több kiállításon is láthatták már a halasiak és környékbeliek.

Az interneten találkozott az agyagból készített fecskefészkek ötletével, ami azonnal elnyerte a tetszését, hisz gyermekkora óta voltak a házaik ereszei alatt madarak, amiknek a száma az utóbbi években jelentősen lecsökkent. Először azonban nem saját készítésű odúkkal próbálkozott, hanem az internetről, fazekasoktól rendelt. A fészkek viszont egy év alatt sem érkeztek meg, közben pedig hazánkban is veszélyhelyzetet hirdettek a járvány berobbanása miatt. A kettő együtt ösztönözte alkotásra a halasi művészt.

– Nagyon megtetszett, amikor az interneten olvastam, hogy egy Tamásiban lévő hosszú parasztháznál az évek alatt kihelyezett több mint háromszáz fészek kilencven százaléka ma már lakott. Így a rendelésem sikertelensége után, a koronavírus miatti bezárkózás idejében, amikor pakolgattam a stúdiómban, megláttam a színes agyagokat, amik itt száradtak, és elhatároztam, hogy csinálok belőlük fecskefészkeket. Ezek fagyálló, samottos agyagok, kifejezetten kültérre valók, több évig is bírják – részletezte az alkotás motivációit Császár Anna.

A keramikus arra törekedett, hogy olyan formájú fészkeket készítsen, amilyeneket maguk a fecskék is szoktak. Törekvése nem volt hiábavaló, a madarak ugyanis szívesen költöznek ezekbe a fészkekbe, sőt, bővítik is őket igényeiknek megfelelően.

– Számomra nagyon szép látványt nyújtott a harminc különböző díszítésű fészek egymás mellett, ezért lefotóztam őket és megosztottam a közösségi oldalamon, majd a már kihelyezett fészkekről és a beleköltözött fecskékről is töltöttem fel fényképet. Ekkor keresett meg egy volt kolléganőm, hogy leestek náluk a fészkek, és a madarak kétségbe vannak esve, nagyon szeretnének vinni tőlem odút. Másnap jött is értük a férje, miután pedig felkerültek a házuk falára, ott is beleköltöztek a fecskék. Ráadásul a madarak, ösztöneiknek engedelmeskedve, tovább építették, bővítették a fészkeket. Tüneményesek voltak – idézte fel az első tapasztalatokat a halasi keramikus.

Az elmúlt hetekben Császár Anna közösségi oldalán négyszáz fővel nőtt az ismerősök száma, közel százötven követője lett.

– Alig hiszem el, hogy ez a számomra rutinmunka és a koronavírus kereszteződése ennyi elismerést hozott. Miskolcról, Pécsről is megkerestek már, hogy vennének ilyen fészkeket. A napokban pedig egy Sydney-ben működő magyar rádió riportere keresett meg, hogy szeretne interjút készíteni velem. Sohasem gondoltam erre, nekem ez pótcselekvés volt, mégis ekkora sikert semmivel nem értem még el – fogalmazott.