A legismertebb magyar költők és írók szerelmi életét mutatja be

A könyv előélete egy 2016-ban indult színházi felolvasósorozat, amelynek során a résztvevők olyan – Nyári Krisztián: Így szerettek ők című könyve alapján készült – minidrámákat hallhattak az Átrium Színház művészeinek prezentálásban, melyek legismertebb magyar íróink és költőink szerelmi életébe engedtek bepillantást. Ennek a programnak az ötletgazdája volt Réczei Tamás, aki úgy gondolta, hogy ezek a történetek könyvként is megállják a helyüket.

Milyen forrásból lehet hitelesen utánajárni az ismert magyar írók és költők magánéletének?

– A Szegedi Tudományegyetem és az ELTE bölcsészhallgatói működtek közre a kutatói munka során, akiknek megadtam, hogy milyen keresési feltételek mentén gyűjtsék be a szükséges információkat. A legkézenfekvőbb forrásanyagok természetesen a korabeli naplók, levelezések, amik első kézből szolgáltatnak hiteles információkat. Csinszkáról például tudjuk, hogy milyen aktív levelezést folytatott, de voltak páran, különösen a kapcsolatok nőtagjai közül, akik után nem maradtak fenn ilyen lejegyzések vagy visszaemlékezések, ezért főképp a velük készült interjúkra hagyatkoztunk. Így is jellemzően háromszor annyi anyag gyűlt össze, mint amire számítottam és itt jött az én feladatom, ezeknek a szelektálása, szerkesztése, amíg kerek történetekké álltak össze a fejezetek. A célom az volt, hogy minden esetben egy teljes kapcsolati ívet kapjunk, a megismerkedéstől, a lángoláson át, a kiteljesedésig és végül a szakításig.

Hány minidrámát tartalmaz a két kötet és kiét?

– Főként a Nyugat nagyjai közül válogattunk és tíz minidráma került így a két kötetbe. A történetek alapját Nyáry Krisztián Így szerettek ők című könyve adta, nem véletlen, hogy a kötet előszavát is ő jegyzi. A minidrámák bemutatják legnagyobb íróink és költőink házasságát, a megismerkedéstől a megcsalatásokig, nagy részben az eredeti visszaemlékezések, lejegyzések tükrében. Helyet kapott például Ady Endre és Léda, Molnár Ferenc és Fedák Sári, Darvas Lili, Bartha Vanda, Kosztolányi Dezső és Harmos Ilona, Babits Mihály és Török Sophie, Móricz Zsigmond és Holics Janka, Márai Sándor és Márai Lola. Ezeknek a házasságoknak a ledrámaibb, legbotrányosabb időszakait dolgoztuk fel az eredeti dokumentumokból.

Sokszor bukkanunk tragikumra, ha ezeknek az embereknek a sorsát vizsgáljuk, ami nyilván a szerelmi életükre is kihatással volt. Elég csak Csáth Gézára, vagy József Attilára gondolni. Ezeket a történeteket is bevállalta a könyv?

– Tényleg a hitelességre törekedtünk ezért benne van a kapcsolatok árnyoldala is. Annál is inkább, mivel nem nagyon van olyan életút a kiszemelt költők és írók között, ahol ne jelenne meg a tragikum. Talán Márai Sándor számít kivételnek, akinél felesége halála vetett véget a házasságnak, bár nála is jöttek kisebb-nagyobb kitérők más hölgyek személyében. Az egyetlen, akit szándékosan kihagytunk Csáth Géza. Úgy éreztük, hogy az ő magánéletét övező események ilyen mélységű taglalása még erős lenne a középiskolás korosztálynak.

Létezik valamilyen általános következtetés, ami elmondható a költők, írók szerelméről, szerelmi életéről, érzéseiről?

– Ha nagyon röviden akarnám összegezni, akkor azt mondanám, hogy ami ezekből a minidrámákból visszaköszön, az két kötet színtiszta nárcizmus. Egyértelmű, hogy a maguk zsenisége mellett nagyon nehéz lehetett ezekkel az emberekkel együtt élni. Sok mindent el kellett viselni a feleségeknek, de ez akár lehetne egy másik könyv témája is. A Nagyon kell szeretniök cím is utalás erre, ezt ugyanis Mikes Klára, Szabó Lőrinc felesége írja egy levélben legjobb barátnőjének Vékes Erzsébetnek, amikor kiderült, hogy a férje vele csalja.

Kiknek készült ez a kötet?

– Természetesen azoknak, akik szeretnének komolyabban is elmélyedni kedvenc írójuk vagy költőjük személyes történeteiben. Ugyanakkor a kötet nem titkolt célja, hogy oktatási segédanyagként is helyet kapjon a közép-és felsőoktatási rendszerben. Ezért is jelent meg a Diákkönyvtár sorozat tagjaként. Azt gondolom, hogy a tinédzserkori érzékenység, érzelmi túlfűtöttség miatt ilyen megközelítésben talán könnyebb felkelteni a fiatalok érdeklődését az írók, költők iránt, mintha csak a verseiket, prózáikat olvasnák. Hatékony segédeszköz lehet tehát a pedagógusok kezében is és sok izgalmas, érdekes plusz információt ad a diákoknak. Irodalom fakultáción vagy drámajátszóknak pedig egyenesen kötelező, hogy színházat csináljanak belőle, és így ismerhessék meg az életutakat közelebbről.

Milyenek az első visszhangok?

– Pesten volt az első bemutató, ahol nagyon pozitív visszajelzések értek. Már a helyszínen elkelt az a tíz kötet, amit a nyomdától kaptam. Megyünk továbbá Gyulára és Győrbe is, a kecskeméti bemutatót pedig április elejére tervezzük.

„Csak engem szeretett 62 éven át...”

Márai Sándor felesége halála után többször is úgy érezte, álmodta, hogy még beszélget vele:

„Éjjel négykor megszólal a „hot-line”. Hosszan, sokáig beszél, a hang, aminek zenéje és virágillata van. Nem tudja abbahagyni. A sötét szobában hallgatom, félek, hogy megakad, valami megakadályozza, hogy „mindent” elmondjon. Ma éjjel elmondta a „mindent”. Hosszú szerelmi vallomás a „minden”. Az a szerelmi vallomás, amit hatvankét éven át vártam, de közben mindig valahogy másról beszéltünk. Az „életben” nem is lehet elmondani, csak holtan, az óceán mélyéből, úgy tör fel a vallomás, mint valamilyen forró vízáradás a tengerfenék mélyéből, ahol a mélyvízi vulkánok lobognak. Elmondja, hogy szeretett, csak engem szeretett, szerelemmel szeretett, hatvankét éven át.”