A Népművészet Mestere díjat vehette át a pingálóasszony

Államalapításunk ünnepe alkalmából a Pesti Vigadóban került sor augusztus 16-án a nemzet szolgálatában, az ország fejlődésében, a haza érdekeinek előmozdításában és az egyetemes emberi értékek gyarapításában végzett kimagasló, példamutató tevékenység elismeréseként kitüntetések átadására.

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere és Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára hetvenöt díjazott részére adott át elismeréseket, közöttük a Népművészet Mestere kitüntetést, melyet Kalocsáról Bolvári Andrásné pingálóművész is átvehetett.

Bolváriné Ica néni apai nagyanyja híres pingálóasszony volt, és a tízéves szakmári kislánynak, Salacz Ilonkának is mindene volt a rajzolás, tízévesen már sámliról pingálta az iskola falát és tanította pajtásait is „tudományára”.

Pályája a Kalocsai Háziipari Szövetkezetnél indult, majd a Herendi Porcelángyárban tanulta a porcelánfestés alapjait, onnan hazatérve a Kalocsai Porcelánfestő Üzem kialakításánál bábáskodott. Az üzem abban az időben fénykorát élte, közel kétszáz ember dolgozott ott, Japánba, Amerikába, Európa több országába is szállítottak kalocsai porcelánt. Aztán következett az üzem életében egy hanyatló folyamat, mely először munkahely-változtatásra, majd 1995-ben önálló családi kisvállalkozás alapítására késztette, ahol a mai napig a tervezéstől a kivitelezésig minden munkafolyamatban részt vesz. Célja a kalocsai népművészeti hagyományok, a népművészeti formakincs megőrzése, ápolása és továbbadása.

Tevékenységét korábban a Kalocsa Népművészetéért Alapítvány Pécsiné Ács Sarolta-­díjjal, a város önkormányzata pedig Kalocsa Város Népművészetéért díjjal ismerte el.

A közel nyolcvanéves népművészt a most kapott Népművészet Mestere kitüntetés váratlanul érte, de nagy örömmel töltötte el, hiszen, mint mondta, már nem is számított rá, hogy ezt egyszer átveheti.

– Elsők között festettem porcelánt és terveztem a mintákat. A nyolcvanas évek elején, amikor a kétszázadik, az Iparművészeti Lektorátus által zsűrizett mintám is elkészült, akkor felvetették, hogy megkapom ezt a díjat, de hiába adtam le a kért anyagot, sose jött rá válasz – mondta Bolváriné.

Nem volt küzdelmektől mentes út, de elégedettséggel tölti el, hogy máig fennmaradt a családi vállalkozás, és hogy ott még mindig a porcelánfestő maga rajzolja a motívumokat és festi, és hogy az ő műhelyükből csak autentikus, tényleg kézzel festett porcelán kerül ki, és nem a konzumtermék, a matricázott, sorozatgyártott porcelán.

– Mehettem volna sokkal több pénzért más területre dolgozni, de nekem ez volt az életem, a kalocsai motívumok rajzolása, a porcelánfestés és a kézi hímzés. Nagy öröm, hogy megkaptam ezt a díjat, és őszintén remélem, hogy az utánam jövő fiatalabbak is átélhetik ezt, mert mindannyian megérdemelnék. Hungarikummá vált a kalocsai viselet, tánc, hímzés és pingálás, a magyar szellemi kulturális örökség része Kalocsa népművészete. Köszönhető ez azoknak a népművész asszonyoknak, pingálóknak, íróknak, hímzőknek, akik fillérekért, elkötelezettségből életben tartották ezt a hagyományt – mondta, hozzátéve, hogy az utánpótlás is azért nevelődik ki olyan nehezen, mert ezt az aprólékos kézi munkát nem fizetik meg, így a fiatalok inkább más területen keresnek boldogulást.

Az utánpótlásra vonatkozó kérdésre elmondta, hogy van egy tanítványa, Vörös Laura, aki az Állami Népi Együttesben táncol, ő nagyon ügyes, jól rajzol és nagyon elkötelezett, benne látja azt az embert, akinek átadhatja tudását. Rajta kívül még néhány asszonyt említ, közöttük régi porcelánfestőket, akik tovább vihetik autentikus módon az eredeti kalocsai formakincset, hagyományt, mely Kalocsa nevét a világhírig vitte. Azt, amiért ő is egész életében dolgozott, ami a családján kívül értelmet adott és ad ma is az életének.

Modern köntösbe öltöztetik a hagyományos mintákat

Tradicionális kalocsai minták modern köntösbe öltöztetésén dolgozott és dolgozik együtt a mai napig Hrivnák Tünde divat­tervezővel, akinek a ruháira a mintákat Bolváriné Ica néni rajzolta, és Kalocsa környéki asszonyok hímezték. A legemlékezetesebb divatbemutató Amerikában, Washington­ban volt, ahova Ica nénit is magával vitte a tizenkét napos fesztiválra. Hrivnák Tünde a mai napig, ha együtt vannak egy divatbemutatón, a kifutóra maga mellé szólítja Ica nénit, hogy bemutassa a nagyközönségnek.