Fergeteges vígjátékkal búcsúztatja az esztendőt a kecskeméti színház

A hagyományokhoz híven idén is kacagtató komédiával várja közönségét szilveszterkor a kecskeméti Katona József Színház társulata. Francis Veber vígjátéka egyszerre szórakoztat és elgondolkodtat. Egy balfácán együgyűsége ugyanis humort szül, mégsem kigúnyolható. Hiszen a rosszindulat valamilyen módon mindig visszaüt. Hiszen balfácán bárkiből lehet. A Balfácánt vacsorára! előbemutatóját hétfő este, bemutatóját pénteken tartják a nagyszínházban. A darab rendezőjével, Cseke Péter direktorral beszélgettünk.

Koós Kata

Fazakas Géza és Szemenyei János a Balfácánt vacsorára! című komédiában 2018-ban

Fotó: Walter Péter

– Régi hagyománya a kecskeméti teátrumnak, hogy szilveszterkor vígjátékkal várja közönségét. Idén miért éppen Francis Veber Balfácánt vacsorára! című komédiájára esett a választása?

– Most már tizenegyedik éve működöm a kecskeméti színház igazgatójaként, ez idő alatt minden szilveszterkor bemutattunk egy nagy vígjátékot. E darab kapcsán elsősorban a címe ragadott meg, majd pedig nagyon megszerettem az 1998-ban készült filmet, mely bár más, Dilisek vacsorája címmel, de ugyanezt a történetet dolgozza fel. A franciák fantasztikusan tudják játszani ezeket a fajta vidám, ugyanakkor mégis kicsit szomorkás és érzelgős vígjátékokat. Remélem, bizonyítani tudjuk, hogy mi Kecskeméten sem maradunk el tőlük. Azt gondolom, nagyon szép történet. Emellett személyes kötődésem is van a produkcióval kapcsolatban. Egykori, nagyon kedves barátom, aki sajnos már nem él, Karikás Péter Franciaországban volt magyar kulturális attasé. Ő hozta haza és fordította a darabot. Mikor elolvastam, rögtön úgy gondoltam, hogy igazi jutalomjáték lesz a színművészek számára.

– Mi adja a humor legfőbb forrását a történetben?

– Az egyik főszereplő egy jól menő kiadó vezetője, egy milliomos, akit Szemenyei János alakít. A felső tízezer tagja, mely egy új, furcsa játékot űz a történetben. Vacsorákat szerveznek, ahova meghívnak együgyű embereket. Beszéltetik őket, és nagyon jókat kacagnak rajtuk. Gyakorlatilag kinevetik a vendégeiket. Azonban mint minden rosszindulat, ez is visszaüt. A másik főszereplő Francois, aki ráadásul azonos névvel rendelkezik, mint maga az író. Fazakas Géza játssza majd. A darab elején úgy tűnik, hogy ő a címszereplő balfácán. A legnagyobb jó szándékában ugyanis valamit mindig elront, összekever. Az előadás végére azonban úgy hiszem, ki fog majd derülni, hogy korántsem ő a legnagyobb balfácán a történetben.

Cseke Péter direktor, a darab rendezője
Fotó: Walter Péter

– Mennyiben keserédes e komédia?

– A francia darabok sajátja, hogy különleges finomsággal tudják megfogalmazni, hogy mindenkinek van keresztje, drámája, nehézsége az életében. Hogy nagyon könnyen balfácánná válhat bárki. E karakter különleges része az irodalomnak és a színháztörténetnek. Ha beülünk megnézni egy előadást, mindig van valaki, akinek szeretnénk szurkolni. Mindig hősöket keresünk. E darabban azonban inkább egy antihőst kapunk, akit ugyanakkor korántsem szeretünk kevésbé. Éppen esendősége, tisztasága, kedvessége és együgyűsége miatt. Utóbbit a szó legnemesebb értelmében véve, melyet a magyar nyelv, véleményem szerint, gyönyörűen fejez ki: nem bolond, nem képtelen az életre, csupán egy ügye van. Azt az ügyet azonban nagyon magas színvonalon műveli. Francois például gyufaszálakból készít épületmaketteket. Egy felettébb szerethető figura, aki mellé mindig oda tudunk állni. Úgy gondolom, amellett, hogy jókedvre derít a produkció, egyfajta felismerést is ad a nézők számára, hogy talán már ők is voltak hasonló helyzetben. Hiszen, ha úgy hozza a sors, balfácán bárkiből lehet, mely nem egy elutasítandó dolog. Az esendőt meg kell simogatni, át kell ölelni, hiszen mindennek megvan a maga oka. A darabban is nagyon szépen körvonalazódik, hogy mitől is vált ilyenné Francois. A felesége hét év után elhagyta, amit egyszerűen nem tud feldolgozni. Nagyon precízen végzi a munkáját, készíti a maketteket, ezeken túl azonban kiüresedett az élete.

Dobó Enikő és Kiss Jenő
Fotó: Walter Péter

– Az évad javában zajlik, az esztendő azonban végéhez ért. Milyen tervei vannak a jövő évekre nézve?

– A következő évadunk gerince már kialakult, sőt már az azt követő is a fejemben van. Elsődleges tervünk a következő évekre vonatkozóan a színház felújítása, mely már nagyon ráfér az épületre. Ha minden jól alakul, ezt a 2019/20-as évad zárása után el tudjuk majd kezdeni. A tervek szerint a teljes felújítás két évet vesz majd igénybe, mely idő alatt különböző albérletekben fogunk tudni működni. Bízunk benne, hogy akkor is kitart majd mellettünk kedves közönségünk, akik előtt, reményeink szerint, a színház 126. születésnapján már újfent kitárhatjuk a megszépült épület kapuit, és akiknek ezúton szeretnék boldog, sikerekben gazdag új esztendőt kívánni.