Kecskemét/Szabadka

2018.10.08. 07:00

Szabadkán nézték meg a szecesszió nevezetességeit a városszépítők

A szecesszió szabadkai nevezetességeit, így a gyönyörűen felújított zsinagógát és a városházát nézték meg egy múlt heti kiránduláson a Kecskeméti Városszépítő Egyesület tagjai.

Hraskó István

Ötvenfős kirándulócsoport indult útnak múlt hét pénteken Kecskemétről Szabadkára a Városszépítő Egyesület szervezésében. Mint Király József, az egyesület elnöke lapunknak felidézte: 2012-ben, a Hungaria Nostra Város- és Faluvédő Szövetség Országos Tanácskozásának a Kárpát-medencei szecesszió volt a fő témája, és azóta a műemlékvédelemben tevékenykedő szakemberek szorosabb kapcsolatot ápolnak, több hasonló fórumot is megrendeztek. Szabadkán az elmúlt években nagy előrelépések történtek a szecessziós épületek rekonstrukciója, helyreállítása terén, amelyek Király József szerint Kecskemét számára is példamutatóak és tanulmányozásra érdemesek lehetnek.

A kecskeméti csoportot Dömötör Gábor szabadkai építészmérnök, restaurátor kalauzolta, aki korábban majdnem húsz évig a Szabadkai Községközi ­Műemlékvédelmi Intézetben dolgozott, és bár 2012-ben nyugdíjba vonult, nagy szerepe volt a helyi zsinagóga felújításában. Ezt a hazai szecesszió mestere, Lechner Ödön két tanítványa és követője, Komor Marcell és Jakab Dezső tervezte és 1903-ben készült el (érdekesség, hogy ők a tervet eredetileg a szegedi zsinagóga pályázatára nyújtották be, de az ottani zsűri nem ezt választotta, így a szabadkai zsidó közösség megvásárolta). Európában ez az egyetlen zsinagóga, amely a szecesszió magyar változatát képviseli.

Mint Dömötör Gábortól megtudtuk, az építkezésnél a szűkös anyagi feltételek miatt kevésbé időtálló anyagokat használtak, ennek pedig az lett az eredménye, hogy már húsz évvel felavatása után felújításra szorult. A holokauszt szinte teljesen megsemmisítette a szabadkai zsidó közösséget is, a kevés hívő nem tudta gondját viselni az épületnek, rohamosan romlott az állapota, a beázások miatt főleg a tetőé. Amikor a központi kupola megdőlt, a hitközség átruházta a zsinagóga tulajdonjogát a városra. De hiába nyilvánították a hetvenes években műemlékké, soha nem volt arra elég pénz, hogy teljesen rendbe hozzák. Végül a magyar állam támogatásával sikerült elindítani egy átfogó felújítást, a rekonstrukció terveit Dömötör Gábor készítette más szakemberekkel közösen. Emellett abban is nagy szerepe volt, hogy pályázatok révén meg tudták vásárolni a munkálatokhoz szükséges különleges anyagokat, így a Zsolnay-cserepeket, a homlokzati terrakotta díszítőelemeket. Dömötör Gábor szerint jelenleg a zsinagóga az egyetlen olyan műemléki épület Szerbiában, amely kívül-belül teljesen fel van újítva úgy, ahogyan azt a restaurátori elvek megkövetelik (egyébként könyvet is írt róla).

A kecskeméti csoport járt még a hatalmas és gyönyörű, szintén Komor és Jakab tervezte városházán, valamint Raichle Ferenc építész egykori palotájában is. Majd hazafelé egy rövid kitérőt tettek Palics fürdővárosában, ahol a tópartnak szintén több szecessziós stílusú és a svájci villákat idéző épület kölcsönöz mesebeli hangulatot.

Tovább erősödhetnek a szecessziós kapcsolatok

– Nincs még egy olyan művészeti stílus, ahol olyan egyértelműen megjelenik a magyarság identitása, ahol olyan tisztán utolérhetőek a nemzeti jegyek, mint a szecesszió­ban. Mindez Lechner Ödönnek és követőinek köszönhető – hangsúlyozta Király József. A Kecskeméti Városszépítő Egyesület elnöke ezért szeretné, ha sikerülne tovább építeni a Kárpát-medencei „szecessziós utat”, megismertetni minél többeket a hazai és határon túli magyar városok építészeti remekműveivel. Tervezi azt is, hogy Dömötör Gábornak a szabadkai szecessziós épületek homlokzatáról készített rajzaiból Kecskeméten is nyíljon kiállítás, hátha ez a kecskeméti építészeket is inspirálná hasonló témájú alkotások elkészítésére a hírös városi szecessziós nevezetességekről.

Ezek is érdekelhetik