Dr. Mészáros János

2024.04.15. 19:42

A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

A Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórház sebész szakorvosa, dr. Mészáros János lett a nemrég megalakult Egészségügyi Szakmai Kollégium Egynapos Sebészet Tagozatának elnöke – közölte a Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórház közösségi oldalán. Ez alkalomból interjút készített a kórház a doktorral.

Horváth Péter

2023 végén jelent meg a Magyar Közlönyben az a miniszteri rendelet, mely létrehozta az Egészségügyi Szakmai Kollégium Egynapos Sebészet Tagozatát. Az elnöki feladatra a miniszter az egészségügyi államtitkár révén dr. Mészáros János sebész szakorvost kérte fel, aki korábban ágazati kabinetfőnök, helyettes államtitkár, és az intézmény kontrolling és minőségbiztosítási igazgatója is volt – írja a kórház közleményében.

Dr. Mészáros János, egynapos sebészet
Dr. Mészáros János
Fotó: BKM Oktatókórház

Mészáros János elmondta, jelentős kihívásnak érzi az elnöki feladatokat, hiszen az Egészségügyi Szakmai Kollégium – és azon belül a tagozatok – a miniszter legmagasabb szintű javaslattevő, véleményező és tanácsadó testülete. A szakmai feladatokon túl a miniszter felkérésére, az általa kezdeményezett egészségügyi, szakmapolitikai, finanszírozási, illetve egyéb más kérdésekben is véleményt formálhat. – Nagy lépés, hogy immár az egynapos sebészet is önálló tagozattal rendelkezik, így egyenrangú véleményalkotó félként vehetünk részt a szakmai testületben a belgyógyászat, a sebészet, a traumatológia, a bőrgyógyászat és a többi szakma mellett – mondta.

Az egynapos sebészet ügye a jelenlegi tagozati elnöki megbízást megelőzően is része volt Mészáros János életének, hiszen a Multidiszciplináris Egynapos Sebészeti Társaság elnökségi tagja , illetve két éve ennek a szervezetnek az elnöki pozícióját is betölti. 

– A világtrendeket, a tengerentúlon meglévő ellátási viszonyokat, illetve a Nyugat-Európában is egyre inkább hódító egynapos ellátási formákat tekintve hiszem, hogy mi sem maradhatunk le. 

Ezen ellátási forma feltételrendszere adott Magyarországon is, mind kubaturális, mind eszközrendszer, mind jól képzett és tapasztalattal rendelkező szakemberek szempontjából – fogalmazott.

A betegek számára ez egy újszerű és jó ellátási forma. Amíg korábban többnapos kórházi bennfekvéssel kellett szembenéznie annak, aki például egy sérvműtétre, visszér- vagy epehólyag-műtétre érkezett a kórházba, ezen ellátási forma keretei között 24 órán belül otthonába tud távozni.

Kecskeméten új épületben működik az egynapos sebészet

Mint mondta, Kecskeméten szerencsések, az egynapos sebészeti ellátások egy különálló, új épületben kaptak helyet, önálló szervezeti egységként működik. A műtéteket többéves szakmai tapasztalattal rendelkező szakemberek végzik a legmodernebb és legkisebb megterheléssel járó technikával, a legmagasabb szintű betegbiztonságra törekedve.

Kecskeméten 2007 óta elérhető ez az egynapos sebészeti ellátási forma. Kezdetben a Nyíri úti Hotel épületben, az aktív osztályokon belül, szakterületenként helyezték el a betegeket. Ez azonban pont azt az előnyt nem testesítette meg, ami az egynapos sebészeti ellátás egyik lényege, hogy külön műtő álljon rendelkezésre, és tervezhető legyen a program. 

– A volt Repülőkórház aktív fekvőbeteg-ellátásának megszűnésekor lehetőségünk nyílt annak helyén kialakítani az egynapos sebészeti egységet, amely már az ellátási forma lényegét és előnyeit is biztosítani tudta 

– mondta Mészáros János.

Majd így folytatta: „Néhány évvel ezelőtt – helyettes államtitkári feladataim idején – egy uniós EFOP pályázatnak köszönhetően lehetőségünk nyílt önálló egynapos sebészeti egységek fejlesztésére országosan. Ezen fejlesztés keretében Kecskeméten zöldmezős beruházásként, önálló épületben valósult meg az egynapos sebészeti egység kialakítása. Az uniós forrás az egységek kialakítása mellett lehetőséget nyújtott orvosi műszerek beszerzésére is.”

egynapos sebészt, kecskeméti kórház
Fotó: BKM Oktatókórház

Nem alkalmazható minden betegnél

A szakorvos kitért arra is, hogy ez a beavatkozás nem mindenkinél alkalmazható. – Meg kell vizsgálni a társbetegségeken túl azt is, hogy milyen szociális körülmények között él az adott páciens, hiszen otthonában fog gyógyulni. Fontos, hogy 45 percen belül az ellátó intézménybe vissza kell tudni jutnia, ha esetleg szövődmény lép fel. Van-e hozzátartozó, aki segítséget tud nyújtani, hiszen a beavatkozást követően el kell tudnia magát látni. Kérdés, hogy van-e esetleg bármilyen társbetegsége, mely kizáró ok lehet, például egy krónikus, súlyos szívbetegség – hangsúlyozta.

Szerepet játszhat a várólisták lerövidítésében

A várólistákon szereplő beavatkozások és az egynapos sebészeti beavatkozások között számos ponton van átfedés. Ez teszi lehetővé, hogy a várólisták lerövidítésében is egyre nagyobb szerepet tudjon játszani ezen ellátási forma. Az, hogy mennyi időn belül kerül valaki sorra, függ az adott szakmai terület leterheltségétől és adott esetben az operatőrtől is. – Fontos megemlíteni a finanszírozást is, jelenleg 10 százalékkal magasabb a finanszírozása ennek az ellátási formának, mint a hagyományos beavatkozásoknak, így nemcsak a betegek, de a kórházak számára is előnyös ellátási formáról beszélünk. Az elmúlt időszakban a műtéti technika rohamosan fejlődött, a szövődmények előfordulása csökkent, ami egyre több esetben lehetővé teszi a 24 órán belüli hazamenetelt – hívta fel a figyelmet az előnyökre Mészáros János.

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában