Kecskeméttől sok kis település vált külön, és lett önálló

Kecskemét 1950-ben lett Bács-Kiskun megyeszékhelye. Ezekben az években és az ezt követő évtizedekben jelentős változáson ment át a város. Kezdve azzal, hogy lakossága duplájára nőtt, lakótelepeket építettek, új városrészek alakultak ki, és gyarapodott a közintézmények, iskolák száma. A múltat a Petőfi Népe régi mellékletében, a Grátiszban korábban már megjelent cikke alapján elevenítjük fel. Az „időutazásunkhoz” Sebestyén Imre gyűjtő hagyatékában található korabeli képeslapokat hívtunk segítségül.

Sebestyén Hajnalka

Megyeszékhellyé vált

1945 után teljesen új helyzetet teremtett a gyökeresen átalakult társadalmi-politikai rendszer: a város történetében először Kecskemét jelentős közigazgatási szerepkört kapott, 1950-ben az ország legnagyobb területű megyéjének, Bács-Kiskun megyének lett a székhelye.

település, gyár, múltidéző — Az Árpádváros felülnézetből egy korabeli képeslapon
Forrás: Sebestyén Imre hagyatéka

Önállósodó települések

Természetesen nem csak Kecskemét volt az országban az egyedüli nagyváros, ahol 1945 után alapvető változások következtek be a társadalmi-gazdasági szerkezetben. Kecskeméten a közigazgatási határrendezés után a 163 ezer kat. hold néhány év alatt 46 ezerre csökkent. Kecskemét közigazgatási területéből 1950-ben vált ki Bugac, Lakitelek és Nyárlőrinc, 1952-ben Ágasegyháza, Helvécia, Lászlófalva (mai nevén Szentkirály), Városföld, továbbá Hetényegyháza, mely utóbbi községet 1981-ben visszacsatolták Kecskeméthez, végül 1954-ben vált külön a várostól Ballószög.

Városfejlesztés

Juhász István Kecskemét város építéstörténete című könyvéből további érdekességeket is megtudhatunk. Kecskemét megyeszékhelyi szerepköre kiemelt fejlesztési lehetőséget jelentett, de a tervezett gyors ütemű növekedés csak 1957 után valósulhatott meg. A városfejlesztés fókuszában az elmaradottság felszámolása szerepelt, hiszen Kecskemétnek más megyeszékhelyekhez képest volt mit behoznia. El kellett érnie, hogy a folyamatosan növekvő lakosság igényeit megnyugtató módon elégítse ki. Kecskemét vezetői közül ki kell emelni Reile Géza nevét, aki tanácselnökként 1961 és 1973 között irányította a várost, ezen belül is az építési és városrekonstrukciós feladatait.

A megyeszékhely fejlődését nagyban meghatározta három általános rendezési terv, az elsőt 1959-ben, a másodikat 1967-ben, míg a harmadikat 1981-ben fogadták el. Ezek meghatározták a város funkcionális egységeinek legoptimálisabb helyét az ipartelepektől lakövezeteken és parkokon át a sport- és egészségügyi intézményekig.

Sorra épülő gyárak

Az ipari létesítmények száma is jelentősen megnőtt. Elsősorban a város keleti és déli ipari övezeteibe telepítették a gyárakat, hogy az uralkodó északnyugati széljárás miatt a káros hatások a lakótelepeket ne zavarják. Még 1945 előtt épült meg 1900-ban a Konzervgyár, 1907-ben a Gépgyár, 1911-ben a Schiffer Gyár, 1921-ben a Platter, 1927-ben a Kádgyár, 1928-ban a Baromfifeldolgozó, 1937-ben a Hűtőipar. 1945 után sorra létesültek az újabb és újabb gyárak, mint a Szerszám- és Gépelemgyár, Reszelőgyár, Rádiótechnikai gyár, Irodaipari- és Finommechanikai Gyár, Fémmunkás Vállalat, Szék- és Kárpitosipari Vállalat, Asztalosipari és Faipari Vállalat, Alföldi Cipőgyár, Habselyem Kötöttárugyár, Tejipari Vállalat, Malomipari és Termékforgalmi Vállalat, Bács-Kiskun Megyei Állami Építőipari Vállalat, Bács-Kiskun Megyei Nyomda Vállalat.

Fellépett a lakáshiány

A vidékről beáramló lakosság miatt égető problémát jelentett a lakáshiány. Mind az állami, mind a magánerős lakásépítés jelentősen kitolta a város beépített területeinek határát. Sorra keletkeztek a nagy lakótelepek, mint az Árpádváros (a Leninvárossal együtt), Széchenyiváros, Hunyadiváros, Műkertváros, Alsószéktó, Felsőszéktó, Vacsihegy, Vacsiköz, Katonatelep, Méntelek. Több helyen ezeket kiegészítették a mezőgazdasági üzemi lakótelepek, például a Magyar-Szovjet, a Törekvés-, a Kossuth Termelőszövetkezet majorjai, valamint a Kisfáiban és a Zöldségtermesztési Kutatóintézet szarkási üzeméhez tartozó telepek. A lakásépítés üteme 1975-ben rohamosan felgyorsult a helybeli házgyár termelésének köszönhetően. Kecskeméten 1944 és 1989 között több mint 28 ezer lakás épült. A lakosság száma pedig a következőképpen alakult: 1949-ben 56 ezer fő volt, majd 1988 végére majdnem elérte a 107 ezret.

Azért akadtak problémák is. Például keveredtek a lakó- és ipari övezetek. A fő közlekedési utak a városközponton át haladtak. Az alacsony közműellátottság mellett kiépítetlen volt a közintézményhálózat.

A közintézmények egy része városközponti elhelyezést igényelt, ezért a főteret nyugati irányban bővítették. Felépült a színháztermes művelődési ház, sorra nőttek ki a nagy irodaházak, illetve négy nagy áruház is, többek között 1971-ben az Alföld Áruház.