A város és a lakosság között közvetítenek a kecskeméti Városszépítők – galériával

A beszélgetésen Király József jelenlegi elnök, Hahn-Tapodi Zsuzsanna alelnök és dr. Farkas Gábor építész, alapító tag válaszolt Kriskó János kérdéseire. 

Az alapítás történetéről Farkas Gábor elmondta: az hívta életre a szerveződést, hogy a Katona József Gimnázium előtti téren le akarták bontani a Mária szobrot és a helyére Hunyadi szobrát állították volna. A szakemberekből álló társaság azt javasolta, hogy azt a Hunyadivárosban állítsák fel. Ebből nagy vita kerekedett, a politika kitartott álláspontja mellett, és ekkor merült fel – részben Ráday Mihály városvédő szervezőmunkája által inspirálva – a város érdekében szervezetten kifejtett tevékenység ötlete. Több mint százan alapították meg a Kecskeméti Városvédő Egyesületet, 20 pártoló cég segítségével 1983-ban, a Szépítő Bizottmány megalakulásának 135. évfordulóján. Azonban hamar érkezett a városvezetés részéről a kérdés, hogy rossz az elnevezés: mégis ki ellen akarják védeni a várost? Az egyesületet eredeti nevén nem jegyezhették be, de a Városvédő helyett a Városszépítő nevet javasolták, így alakulhatott meg a társaság – mondta el Farkas Gábor.

Hahn-Tapodi Zsuzsanna 20 éve az egyesület tagja, fiatal építészként csatlakozott a társasághoz. Az egyesület hitvallásáról kifejtette: szerepük az, hogy közvetítsenek az építészek, a városvezetés és a helyi polgárok között azzal, hogy érthetővé teszik az egyes építészeti elképzeléseket és terveket a lakosok számára.

Király József 25 éve az egyesület tagja és 20 éve vezeti azt. Megfogalmazásában az egyesület a város lelkiismerete, olyan értelemben, hogy felhívják a figyelmet az egyes építészeti tervek esetleges hiányosságaira és javaslatot tesznek, adott esetben sajátos eszközeikkel kiállnak a lehetséges korrekció érdekében. Ezenkívül felhívják a figyelmet a város művészeti értékeire, és a múltat tiszteletben tartva, abban gyökerezve, a jelenből a jövőnek üzennek.  

Az elnök kiemelte: mindig azt keresik, ami összeköti a kecskemétieket, illetve a határontúli magyarságot, és nem azt, ami szétválasztja. Ilyen például a szecesszió, és azok szimbólumai, amiben magyar építészek is letették névjegyüket. Hangsúlyozta, hogy fontos megőriznünk a város szecessziós stílusjegyeit. Jelentős eredményként jelölte meg a fásítással és a kecskeméti kajszival kapcsolatos eredményeket is. Mint fogalmazott, nem mondott le arról, hogy legyen a városnak saját kajszi ültetvénye, és abból főzzék a város pálinkáját.

Az elmúlt évtizedek fontos ügyei között említették a Rákóczi út terveinek módosítását, azt, hogy a most látható formában revitalizálják a sétányt, a Katona József tér fáinak megmentését, illetve a volt Domus áruház előtt tervezett parkolóház építését. Utóbbi még jelenleg is viták tárgya. Hahn-Tapodi Zsuzsanna hozzátette, hogy ugyan nehezen belátható, de cél a Bugaci kisvasút újraélesztése is.

Farkas Gábor kiemelte, hogy mint az egyesület tagja, megalapította a Mende Valér-díjat (Mende Valér tervezte többek között a Luther udvart és a Református Újkollégiumot), amit kétévente fiatal építészeknek ítélnek oda.