A Felső-Kiskunsági szikes pusztákon közel hatszáz túzokot figyeltek meg

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság oldalán megjelentek szerint, a túzokoknak a korábbi évekhez hasonlóan idén is a legnagyobb előfordulási helyüknek a keletpannon-régió tekinthető, ahol 1739 példányt számláltak januárban, míg a nyugatpannon-régióban legalább 681 madár volt a szinkronszámlálás idején. Mint írták: az adatok tükrében elmondható, hogy a korábban 220 példányra becsült Kárpát-medencei túzokállomány igazoltan 2400 fölé emelkedett. A hazai populáció is növekedést mutatott: a szakemberek legalább 100 példánnyal többet regisztráltak a korábbiakhoz képest.

A magyarországi állományok a Mosoni-síkon, a Duna-Tisza közén, valamint Kelet-Magyarországon találhatók. Igazgatóságunk működési területén a Felső-Kiskunság szikes pusztái tradicionális túzok élőhelyek, ahol jelentős állomány él,  598 egyedet figyeltek meg a felmérés időszakában. Annak ellenére, hogy a régióban a legtöbb túzok Magyarország területén él és a közép-európai túzokvédelemben hazánknak kiemelkedő szerepe, valamint felelőssége is van, mivel a faj csak határon átnyúló együttműködéssel védhető meg hosszú távon.

Az állomány nagyságának megállapítása céljából a szakemberek a túzokok szinkronszámlálását, azaz egy időben történő felmérését télen végzik, mert ilyenkor mindig pontosabb képet lehet kapni egy-egy régió állományáról, hiszen a telelő madarak jól megfigyelhető, elkülönült csapatokba verődve töltik az időt, ennek megfelelően az egyedek viszonylag pontosan megszámolhatók.

A túzok fokozottan védett faj

A túzok (Otis tarda) Magyarországon 1971 óta védett, 1979 óta fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke a legmagasabb kategóriát jelentő egymillió forint. Az Agrárminisztérium kiemelten kezeli a faj megóvását, külön szakértői munkacsoportot működtet és a Nemzeti Biodiverzitás Stratégiában is hangsúlyos szerepet kapott az állomány védelmének és növelésének kérdése. Emellett számos program segíti a túzok védelmét: természetvédelmi pályázatok keretében jelentős védelmi intézkedések történtek, egyre több gazdálkodó folytat túzokbarát mezőgazdasági művelést, hangsúlyt kap a túzok- és apróvadvédelmi vadgazdálkodás megvalósítása, illetve – ahol szükséges – az áramszolgáltatók közreműködésével folyamatban van a legveszélyesebb légvezetékek földkábellel történő kiváltása és a madarak repülési útvonalát keresztező nagyfeszültségű szakaszok madárbarát átalakítása is. A faj hosszú távú jövőjét illetően van okunk a bizakodásra, de korántsem dőlhetünk hátra, sok feladat áll még a természetvédelmi szakemberek előtt.

A túzok határon átnyúló védelme Közép-Európában című, 2016. július 11. – 2024. október 31. között zajló LIFE pályázat fő célkitűzése a kifejlett túzokok elsőszámú veszélyeztető tényezőjének, a légvezetékekkel történő ütközésnek csökkentése az élőhelyükön található középfeszültségű légvezetékek kábelesítésével. Ezzel egy időben a túzok élőhelyeken a faj ökológiai igényeihez igazodó mezőgazdasági művelés elősegítése, valamint térségi szintű ragadozógazdálkodási tevékenység megvalósítása valósul meg a költési siker növelése érdekében.