Szent István király templom

2024.01.09. 19:30

Vízszentelő szentmisét tartottak Kalocsán: elkezdődött a farsang időszaka

Kalocsán a Szent István király templomban január 7-én, vasárnap fél 8-kor és 17 órakor tartották a vízszentelő szentmisét, a szertartást dr. Mászáros István prépost, kanonok templomigazgató celebrálta. A kalocsai vízszentelés egyik érdekessége, hogy a megáldott sóval kevert tiszta víz először a helyi Kovács László fazekas, a népművészet mestere által készített díszes cserépedénybe kerül, majd a szentelés után kipalackozott szenteltvizet a hívek magukkal vihetik az otthonukba.

Zsiga Ferenc

A szertartást dr. Mászáros István prépost, kanonok templomigazgató celebrálta

Fotó: Zsiga Ferenc

A szentmise elején elhangzott: – Kedves Testvéreim! Könyörögve kérjük Urunkat, Istenünket, hogy áldja meg ezt a vizet, amelyet ma annak emlékére szentelünk, hogy Jézus Krisztus, az Isten Fia, a Jordán folyóban megkeresztelkedett. Miközben magunkra hintjük a szentelt vizet, mi is keresztségünkre emlékezünk, és kérjük Istent, hogy tisztítson meg bűneinktől, és erősítsen meg a hűségben.

A szentmisét követően dr. Mászáros Istvánt a vízkereszt, mint egyházi ünnep múltjáról és jelentőségéről kérdeztük. Az atya elmondta, hogy január 6-án Jézus Krisztus megjelenésére emlékezik a Katolikus Egyház, de még a nem hívők is rendelkeznek valamiféle ismerettel erről a napról. Ha nem másképpen, akkor úgy, hogy Vízkeresztkor leszedik a karácsonyfát. 2014 óta Magyarországon is egyházi parancsolt ünnep január 6., amit a keresztények 312-325 között kezdtek ünnepelni, mint Jézus Krisztus születésének, keresztségének, a kánai menyegzőnek és a háromkirályok (napkeleti bölcsek) látogatásának ünnepét.

Fotó: Zsiga Ferenc

Máté evangéliuma (Mt 2,1–12) szerint a háromkirályok a betlehemi csillag által vezérelve jöttek keletről Júdeába, hogy az újszülött Kisjézusnak kifejezzék hódolatukat: aranyat ajándékoztak a királynak, tömjént az Istennek és mirhát az embernek. Az evangélium mágusnak nevezi őket, de nevüket nem említi. A hagyomány szerint hárman voltak, a VIII. században élt Beda Venerabilis nevüket is említi: Caspar, Melchior, Balthasar – azaz Gáspár, Menyhért, Boldizsár.

Vízkeresztkor hagyományosan vizet szentelnek a szentmisék elején, innen származik az ünnep közismert elnevezése. 

Magyar népünk számos, a vízkereszt ünnepéhez kötődő népszokást is őriz, illetve ekkor kezdődik a húshagyó keddig (a nagyböjt kezdetét jelentő hamvazószerdát megelőző napig) tartó farsang is – mondta az atya, hozzátéve, hogy Vízkeresztkor kezdődik meg a házszentelések időszaka, amikor a pap az újonnan megáldott szenteltvízzel meghinti a lakásokat, házakat; valamint megáldja a benne lakókat. Szokás szerint a házszentelés után az ajtó szemöldökfájára felírják az évszámot és a háromkirályok nevének (Gáspár, Menyhért, Boldizsár) kezdőbetűit: 20 + G + M + B + 24. Bár az eredeti értelmezés szerint a három betű inkább a latin áldásformula kezdőbetűit jelöli: Christus Mansionem Benedicat, vagyis Krisztus áldja meg e házat.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában