Kalocsát szeretnék felhelyezni az ország turisztikai térképére

A város lakosságszámához viszonyítva a csekély érdeklődés egyik szembetűnő sajátossága ezúttal is az volt, hogy egyetlen fiatal, vagy középkorú hozzászóló, de még érdeklődő sem volt a teremben. A látottak alapján többen úgy fogalmaztak: a fiatalokat vagy nem érdekli a közélet ezen része, vagy működnek azok a város által létrehozott elektronikus felületek, amelyeken a fiatalabb generációk a problémáikat, kéréseiket a nap 24 órájában megfogalmazhatják, beküldhetik, és a válasz is onnan érkezik. 

A város költségvetésének pénzügyi alapjairól szólva elhangzott, hogy az forrásoldalról az intézmények állami finanszírozásából, a célhoz kötött uniós és hazai projektek megvalósítására kapott pénzeszközökből, az átengedett központi adókból, továbbá a cél és címzett állami támogatásokból tevődik össze. 

Izgalmas adatokat tartalmazott a különböző adónemekből összeállított táblázat, amely szerint például az idei évre tervezett és eddig megvalósult idegenforgalmiadó-bevétel elkeserítően kevés, csupán 1,87 millió forint. Az iparűzési adóból származó bevétel viszont a tervezett közel 580 millió forint helyett az év 10 hónapját tekintve 885 millió forintban realizálódott. A helyi adóhatóság által kezelt, 5 millió forint bevétellel együtt az adóbevételek mindösszesen 1 milliárd 447 millió forintot tesznek ki.

A közüzemi díjak radikális, sokszorosára történő emelkedése merőben új, mértékükben soha nem látott költségvetési terhet, szerkezeti kiigazítási kényszert eredményeztek a gazdálkodásban. A 2023. év jelenlegi tényadatai, valamint az év végéig hátralévő időszak várható költségvetési, pénzügyi folyamatai nyomán összesen 1 milliárd 410 millió forint saját bevételekből fedezendő forrásigény jelentkezik az idei év gazdálkodásában.

A városvezető jó hírnek nevezte, hogy az idei évi egyéb támogatások szépen alakultak. Például érkezett 200 millió forint egyedi támogatás kormányhatározat szerint és rendkívüli működési támogatásra 35, 195 millió forint. Ehhez jött a 10 ezer lakos feletti települések rezsitámogatásként 107 millió 302 ezer, valamint a vállalkozások, minisztériumok szponzorálási támogatása révén 48 millió 246 ezer forint. Ezen adatok tükrében érdekes volt látni, hogy az egyes intézmények zavartalan működéséhez biztosított önkormányzati támogatások miként alakulnak. Például a polgármesteri hivatal, képviselő-testület, bizottságok saját erőből fedezendő forrásigénye 156,5 millió, a településüzemeltetés 544 millió, szociális alapszolgáltatások 112,5 millió, az önerős beruházások, felújítások, pályázati önereje pedig 227 millió forint önkormányzati önerőt igényelnek, az összes ilyen tétel 1 milliárd 410 millió forintot tesz ki. 

A beszámoló zárásaként a polgármester a kitűzött célokat fogalmazta meg: egy élhetőbb település kialakítása; Kalocsa gazdaságának megerősítése; Paks 2 beruházás, az új Duna-híd adta lehetőségek maximális kiaknázása, valamint Kalocsát felhelyezni az ország turisztikai térképére.

Tizenhat évre szólnak a fejlesztési elképzelések

A polgármester második prezentációja a Kalocsa átfogó idegenforgalmi fejlesztése 2024–2040 címet kapta, ami gyakorlatilag a következő 16 évre szóló fejlesztési elképzelések, víziók esszenciáját adta. Mint a közmeghallgatás résztvevőinek későbbi hozzászólásaiból kiderült, a városvezető által előadottak a hallgatóságban is számos gondolatot, ötletet ébresztettek. 

Mint elhangzott: a cél az, hogy Kalocsa, a több mint 1000 éves érseki székhely hosszú távon élhető legyen, a város történelmi, egyházi, kulturális, népművészeti és oktatási örökségét méltóképpen óvják meg és mutassák be. A turizmus fejlesztése által az ide látogató turisták itt töltött idejét maximalizálják. Ennek a célnak az elérését a polgármester az egyedülálló idegenforgalmi fejlesztésekben látta, melyeket nevesített is. Hungarikum Múzeum kialakítása a régi magtár épületből; Kalocsai Úszás és Vízilabda Centrum és Balneológiai Központ létesítése az uszodánál; a vasútállomás idegenforgalmi fejlesztése; Haditechnikai Park kialakítása a volt laktanya helyén; Reptér – Ipari Park, Meszesi kikötő fejlesztése; a város parkolóinak számbeli gyarapítása, Mesepark, négycsillagos Kolping Wellness és Konferencia Hotel megépítése a volt Foktői úti laktanya azon részén, amelyet az önkormányzat most kér a Magyar Államtól.