Háromnapos egyháztörténeti konferencia kezdődött Kalocsán – galériával

A 2015. évi első alkalom óta hagyománnyá vált eseményre ezúttal az érseki városban kerül sor, középpontjában a főegyházmegye története áll a középkortól a 20. századig, különböző szempontok szerint. A kutatócsoport tagjain kívül előadóként az idei programra is számos egyetemről és hazai kutatási intézményből érkeztek kutatók, egyetemi oktatók, továbbá hallgatók és doktoranduszok. 

A nyári akadémia közönsége a szekciókba rendezett előadások, pódiumbeszélgetések, az ezeket követő eszmecserék során a szakma legfrissebb eredményeivel, Kalocsa és Hajós városok történetével, nevezetességeivel ismerkednek.

A Nyári Akadémia résztvevőit csütörtökön, Bábel Balázs érseki nyitószentmiséjét követően Tusor Péter, a Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport, kutatócsoport-vezetője, Romsics Imre, a Viski Károly Múzeum igazgatója, Birher Nándor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar dékánja köszöntötte.

A konferenciának három kalocsai előadója van: Lakatos Adél, a Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár levéltárosa Császka György kalocsai érsek elfelejtett műgyűjteményéről értekezik. Romsics Imre, a helyi Viski Károly Múzeum igazgatója Kalocsa és a kalocsai határ, így a szakmári, homokmégyi, öregcsertői, részteleki és a keserűteleki határban lévő keresztekről, Mária-képekről, kápolnákról, egyéb szakrális kisemlékekről tart előadást. Lakatos Andor, a Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár vezetője Papi életutak a kalocsai főegyházmegyében, a Grősz-per „leleplezéseinek” tükrében című előadásában Gombos Károly és társai, Grősz érsek közvetlen munkatársai perét mutatja be.

A konferencia résztvevői szombaton Lakatos Adél vezetésével Hajóson az egykori érseki barokk kastélyban és a vele szemben lévő kegytemplomban, Szűz Mária középkori kegyszobránál tesznek látogatást. A programban a főszékesegyház és az Astriceum Érseki Múzeum megtekintése is szerepel.

A konferenciáról szólva Romsics Imre elmondta: „A bemutatásra kerülő szakrális kisemlékek a népi kultúrában, a nép életében fontosak voltak. Azért is, mert amikor a török háborúk után újra települt Kalocsa, akkor az 1700-as évek közepétől csak Kalocsa város területén voltak szakrális kisemlékek. Ám ahogy kilép a városi lakosság a valamikori középkori elpusztult faluhatárokba, a pusztákba, úgy teszi egyre növekvő, hatalmas szakrális térré a városi határt, hiszen ahhoz, hogy gazdálkodni, élni lehessen, ahhoz „szakralizálni” kellett; minden talpalatnyi földet meg kellett szentelni, ahol az ember le akart települni.”

– Az egyháznak egyik fontos központja Kalocsa. A miénk egy vándorakadémia, így már több egyházmegyében jártunk. Most úgy alakult, hogy az Alföldnek ebbe a szegletébe is eljöttünk. Így esett a választás partnerként a Viski Károly Múzeumra. Az előadások a középkortól a 20. századig bemutatják a Kalocsai Főegyházmegye történetét, különböző szempontok szerint. Tudományos diskurzust folyatnak hasonló, de nem azonos kutatási területen dolgozó kollégáink, melybe az egyetemi hallgatók is bekapcsolódnak, hogy belelássanak a tudományos kutatások világába. Ugyanakkor a konferencia közösségépítési szempontból is fontos – nyilatkozta Sági György, a Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport tudományos titkára..

A tudományos munka mellett nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy az eredményeket széles körben megismertessük a téma iránt érdeklődőkkel, a magyar társadalommal. Fontosnak tartjuk, hogy az oktatáson és a tudományos képzésen túlmenően legyenek olyan kicsit kevésbé formális helyszínei az ismeretátadásnak, mint ez a nyári akadémia, ahol sokkal kötetlenebben tudunk tudományról beszélni, eszmét cserélni és a legújabb, a Vatikánnal és a magyar egyházzal kapcsolatos kutatásokat bemutatni. Tulajdonképpen e miatt jött létre 1995-ben a Faknói Nyári Akadémia. Mindig ügyelünk arra, hogy egyrészt országos lefedettségű legyen az esemény, erősen „pázmányos” jelleggel, de az egész Kárpát-medencéből érkezzenek előadók és hallgatók. Mindig igazodunk az éppen aktuális helyszínhez, annak egyháztörténeti vonatkozásait is bemutatva”– mondta Kanász Viktor történész, a Faknói Vilmos Tudományos Kutatócsoport tudományos munkatársa.

A Fraknói Nyári Akadémia szombaton 16 órakor Tusor Péter, az akadémia kurátora záróbeszédével ér véget.