A közbiztonság és a közlekedés volt a fő téma a kiskunhalasi közmeghallgatáson – galériával

A közösségi médiában a halasi közbiztonságot érintő, időnként már-már puskaporos hangulatú bejegyzések után sokan azt gondolták, hogy tolongani fognak a meghirdetett közmeghallgatáson a panaszosok, ehhez képest mindössze öten jöttek el, hogy személyesen is hangot adjanak véleményüknek és feltegyék kérdéseiket a városvezetés felé a várost érintő közügyekben. 

Fejesné Mikó Brigitta a központi buszállomás környékén tapasztalható, szerinte áldatlan állapotokra hívta fel a figyelmet, utalva arra, hogy a szemközti vendéglátóhelyen működő népkonyha miatt rendszeresen tapasztal különböző incidenseket. Sokszor elviselhetetlen szagok terjengenek, hajléktalanok tanyáznak a köztéri padokon, sokan a közterületen végzik a dolgukat. A fiatal anyuka a közmeghallgatást megelőzően a közösségi oldalán számolt be arról, hogy a városközpontban a kisgyermekével sétált, amikor odalépett hozzájuk egy illuminált külsejű férfi, és leköpte a babakocsit. Ezért nem érzi magát biztonságban. Arra kereste a választ, hogy miért nincs több rendőr vagy közterület-felügyelő a városközpontban, akik intézkednek az ilyen személyekkel szemben.

A nyilvános illemhely problémáját pedig „Az élhető város pályázat” keretein belül szeretnék megoldani, illemhelyet szeretnének kialakítani, ami fizetős, de vandálbiztos lesz, és önmagát takarítja, ráadásul éjjel-nappal nyitva lesz.

Nagy István gépjármű-oktató azt kérte, hogy maradjon meg az 53-as főút és a Batthyány utca kereszteződésében a vasútépítés miatt átszervezett forgalmi rend miatt ideiglenesen kialakított lámpás forgalomirányítás, valamint ismételten a Kisfaludy utcai gyorshajtókra hívta fel a figyelmet. Felvetette azt is, hogy a Szentháromság téren kialakított jelenlegi forgalmi rendet meg kellene változtatni, mert országosan bejelentett vizsgaútvonal.

A polgármester szerint a Batthyány utcai csomópontban akkor maradhat a rendőrlámpás forgalomirányítás, ha a Vasút utcai kereszteződésben is jelzőlámpákat szerelnek fel. Hosszú távú megoldást a Batthyány utcai kereszteződésnél egy körforgalom kialakítása jelentene, ehhez azonban magántulajdonban lévő ingatlanokat kellene kisajátítani, ami lassítja a folyamatot, valamint pályázati forrásra van szükség a megvalósításhoz.

Csontosné Czirkó Katalin a házuk előtt lévő két, elmondása szerint veszélyes fára hívta fel a városvezetők figyelmét, amelyekről már több alkalommal is törtek le nagyobb ágak, volt, hogy a tűzoltók segítségét kellett kérni. Azt szeretné, ha a Halasi Városgazda Zrt. kivágná a két fát.

Ónodi Orbán Lászlóné a buszállomás környékén a gyalogos közlekedési rend felülvizsgálatát kérte, valamint arról érdeklődött, hogy a szomszédok közötti viták rendezésére milyen helyi előírások vonatkoznak.

Seres Sándor a halasi társasházak egyre rosszabb állapotára hívta fel a figyelmet. Emlékeztetett arra, hogy nincsenek a társasházak felújítására vonatkozó pályázati források. Felvetette azt is, hogy nincs elegendő felkészült társasházkezelő szakember a városban, aki van, az túlterhelt és nincs helyi érdekképviselete a társasházaknak, közös képviselőknek. Javasolta, hogy a Halasi Városgazda Zrt. keretein belül képezzenek ki szakembereket, akik elsősorban az önkormányzati tulajdonnal rendelkező társasházakat kezelnék. Szorgalmazta, hogy a jegyzői hatáskörbe tartozó társasházak és a közös képviselők előírás szerinti feladatellátását gyakrabban ellenőrizzék. Kitért arra is, hogy a társasházak túlnyomó többségének nincs adófizetési kötelezettsége, mégis az adóbevallást minden évben kötelezően meg kell tenni az önkormányzat felé, ami jelentős pluszfeladatot ró a közös képviselőkre. Azt javasolta, hogy csak akkor kelljen adóbevallást készíteni, ha van a társasháznak adófizetési kötelezettsége.

Fülöp Róbert válaszában elmondta, hogy a felvetett problémákat megvizsgálják, valamint a jövőben újra életre keltik a társasházi közös képviselők fórumát, ahol a városvezetőkkel közösen vitatják meg a társasházakat érintő aktuális kérdéseket.