A kitelepített német családoknak állítottak emléket Kecskeméten – galériával

Az emlékmű a második világháborút követően a hazai németek kollektív bűnösségen alapuló, 1946 és 1948 között történt kitelepítésével érintett családoknak állít emléket. Abban az időszakban 185 ezer német nemzetiségű ember volt kénytelen elhagyni Magyarországot. Az emlékművet pályázati forrásból valósította meg a nemzetiségi önkormányzat. A keresztet Keserű Balázs építészmérnök tervezte. A formaterv fontos eleme, hogy a fakereszt szára kettévágja az alapját adó gránitkövet, ami a kecskeméti német nemzetiségiek életének megtöretését, egyben szimbolikus összetartozását jelképezi.

– Azért tartottuk fontosnak a kereszt felállítását, mert az 1946–48 között lezajlott német lakosok kitelepítésére nemcsak a január 19-i emléknapon szeretnénk emlékezni. A felállított emlékmű előtt bármikor leróhatjuk tiszteletünket. Tiszteleghetünk azoknak a családoknak, személyeknek, akiket megfosztottak ingó- és ingatlan vagyonuktól, és nem utolsó sorban, megfosztották őket állampolgárságuktól. 

– indokolta a keresztállításról szóló döntést köszöntőjében Neuendorf Sebastian Jörgné, a Német Települési Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, aki emlékeztetett: a kitelepítés 1946. január 19-én kezdődött, amit a kitelepítés emléknapjaként tartanak számon.

A keresztet Kis János evangélikus lelkész áldotta meg, majd a Vásárhelyi Pál Általános Iskola diákjai adtak műsort. A jelenlévők, köztük Szemereyné Pataki Klaudia polgármesterrel, dr. Mák Kornél megyei közgyűlési alelnökkel, Sipos László és Jánosi István önkormányzati képviselőkkel megkoszorúzták az új emlékművet, Czollner Mihály emléktábláját és a templomban található nyughelyét.

Az avatáson elismeréseket is átadtak. A nemzetiségi önkormányzat évente két személy részére adja át a Czollner Mihály-díjat. Az idei évben Szalayné Mónus Ildikó intézményvezető részére és Somlyai-Beregszászi Anikó, a polgármesteri hivatal korábbi nemzetiségi referense részére adományozták a kitüntetést.