Dr. Serfőző Csaba: A lassabban fejlődő régiókban a fiatalok helyben tartása is égető gond – galériával, videóval

A problémákat kendőzetlenül felszínre hozó tanácskozáson dr. Mák Kornél, a vármegyei közgyűlés alelnöke, Kollár Péter, a vármegyei kormányhivatal munkaügyi főosztályvezetője, Szigeti Tamás, a Közép-Duna Menti Fejlesztési Ügynökség agrárbiztosa, a községi polgármesterek mellett dr. Filvig Géza Kalocsa, Czeller Zoltán Jánoshalma, Estók Mihályné Hajós polgármestere vett részt.

Az eseményt dr. Serföző Csaba, Miske polgármestere nyitotta meg. Csite András, a Hétfa ügyvezető igazgatója elmondta: a szakmai egyeztetés célja, hogy a térség meghatározó területfejlesztési és szakpolitikai döntéshozóinak, szakigazgatási szerveinek a véleményére támaszkodva,  egy átfogó helyzetértékelés készüljön a jánoshalmai és kalocsai járások alkotta térségről. A tanulmány megjeleníti a problémákat, számba veszi a lehetséges kitörési pontokat, és támpontul szolgálhat a térség fejlesztési akciótervének megfogalmazásához, kidolgozásához. 

A szakember szerint Budapest és az észak-nyugati országrész gazdasági dinamikája elérte a régióközpontoknak és a megyei jogú városoknak egy részét. Ugyanakkor azokban a kisvárosias és falusias járásokban, amelyek nem az említett országrészben vannak, a fejlesztési dinamikák és pozícióik rosszabbodtak. Ez nem azt jelenti, hogy ezek a települések nem fejlődtek, de a fejlettségi szintek között ennek ellenére tovább nyílt az olló. A felmérések szerint a Hétfa megbízásában szereplő négy másik mellett, a kalocsai és a jánoshalmi járás az ország centrumát tekintve perifériás térségnek számít. 

Dr. Csite András hangsúlyozta: ugyan belső perifériás térségekről beszélünk, de ez nem a legszerencsésebb szóhasználat. Nem tükrözi, inkább mintegy lebecsüli azokat az önkormányzati és vállalkozói erőfeszítéseket, amelyeket itt kifejtenek. A szakmai terminológiából kilépve inkább lassabb fejlődési ütemről, mint perifériáról beszélhetünk. 

Felvázolta az egyébiránt csökkenő tendenciát mutató demográfiai adatokat, ami az országos és a dél-alföldi átlagnál is rosszabb. Ráadásul a térségben az öregedési ráta kiemelkedően magas. A két járásban a vállalkozások sűrűsége szintén az átlag alatt marad, és a mezőgazdaság időjárási kitettsége miatt, a foglalkoztatás sem egyenletes képet mutat. Az összefoglalóban elhangzott az is, hogy a vállalkozások tőkeerőssége alacsony szinten van. Rossz az alkalmazkodó képességük, továbbá a szakképzés sincs kellően összehangolva. Néhány területen túlképzés, míg más területeken hiány mutatkozik. Ezzel együtt – a csökkenő népesség ellenére – a kalocsai ipari termelés jelentősnek mondható.

A továbbiakban a két járás polgármesterei mondhatták el, hogy szerintük melyek azok a problémák, kihívások, amelyekre a fejlesztéspolitika eddig nem adott megfelelő választ. A Hétfa szakemberei részről kérésként fogalmazódott meg: azt is szeretnék tudni, mely területeken sikerült eddig az egyes településeknek jól együttműködni, szerintük hogy lehetne az egész térséget jobb pozícióba hozni? A településvezetők a Kalocsa–Paks Duna-hídon, az M6-os autópálya közeljövőbeli elérhetőségén túl mely területeken szeretnének komolyabb előrelépést tapasztalni.

A hozzászólása során dr. Serfőző Csaba kifejtette: Jánoshalma az 55-ös, hajós az 54-es, Kalocsa az 51-es főút mellett fekszik – mindhárom út nagyon rossz állapotban van. A Hajós és Jánoshalma közötti 15 kilométeres szakasz még az előbb felsoroltakat is messze felülmúlja. Ez is mutatja az infrastrukturális hiányosságokat. 

Az agrárium helyzete legalább ekkora probléma. – Ne várjunk alapvető változást ebben az ágazatban, ha nincs meg a megfelelő szakmai oktatás, amit ezen a területen az elmúlt 20 év alatt elsorvasztottak. A meglévő agrárcégek nem találnak munkaerőt, 60 év körüli emberek ülnek az erőgépeken, nem hogy új munkahelyek jönnek létre, hanem továbbiak megszűnése várható – mondta a miskei polgármester. 

Estók Mihályné kitűnően összefoglalta a kisvárosi létből adódó problémákat, de mint hangsúlyozta, Hajós a német nemzetiségű lakosság és oktatás, valamint turisztikai vonzereje következtében speciális helyzetben van. 

Dr. Mák Kornél felszólalásában a már megvalósult TOP, és a megvalósításra váró TOP Plusz pályázatokról, a Magyar Falu Programról mint jó gyakorlatról szólt, majd ismertette a munkaerőpiacra ösztönzőleg ható Paktum Plusz pályázat lehetőségeit. Mint az alelnök hangsúlyozta: a szakképzés további összehangolása nagyon fontos, de nem lehet megfeledkezni arról, hogy mind az Agrárkamara, mind a Kereskedelmi és Iparkamara sokat tesz ezen a területen. 

– szögezte le az alelnök.

Kollár Péter a szakterületét érintő lehetőségeket vette számba. Arra kérte a polgármestereket, hogy a helyben lakó inaktív munkaerőnek hívják fel a figyelmét a járási foglalkoztatási osztályok kínálta lehetőségekre, illetve irányítsák őket oda. A főosztályvezető szerint a foglalkoztatási ráta pillanatnyi állása alapján statisztikai értelemben teljes foglalkoztatásról beszélhetünk. Ehhez a GINOP pályázatok nyújtotta támogatások is nagyban hozzájárulnak. 

A cikkben szereplő videó megtalálható a Baon.hu Youtube-csatornáján is.