A kecskeméti Szent Imre iskola legszerencsésebb diákjai kezet is fogtak a pápával

A Szent Imre Katolikus Általános Iskolában egy hatvan fős csapat utazott fel, hogy láthassák, hallhassák Ferenc pápát. A 8. évfolyamos tanulók osztályfőnökükkel, pedagógus kísérőkkel együtt élhették át a nem mindennapi pillanatokat, ráadásul nagyon jó helyen ültek, így közelről láthatták minden mozdulatát. Élményeiket az iskola honlapján is megosztották.

A pedagógusok a következőket mondták: „Felemelő érzés volt látni, hogy ennyi fiatalt meg tudott mozgatni Ferenc Pápa érkezése, tömve voltak az utcák, az Aréna, mindenütt fiatalok tömege várakozott, hogy egy kedves mosolyt, vagy szeretetmorzsát elcsíphessen a katolikus egyház legfőbb emberétől.”

A tanulókat is teljesen magával ragadta az esemény. Elmondták, hogy már önmagában az csodálatos érzés volt, ahogyan egy szívvel énekelték a fiatalok a dicsőítő dalokat, zengett az aréna, s milyen flottul megszervezett program volt. Az egyik diáklány arról mesélt, a szívében mély hála érzése formálódott ki, látva a Szentatya kedves személyét, amit a többi résztvevő diáktársa megerősített, hiszen a pápa kedves és odaadó lénye minden gesztusában érezhető volt. Szerényen és barátságosan közeledett minden hívéhez. Időnként talán feladhatta a leckét a biztonságiaknak azzal, hogy látszólag a megbeszélt tervet felborítva váratlanul ment oda valakihez, és így útja közben megáldotta az embereket, gyerekeket.

Az a pillanatot, amikor a pápa arra kért mindenkit, gondolja át az életét, mélységes csend követte. Nehéz volt semlegesnek maradni, még azt is megérintette, aki kevésbé nyitott szívvel, vagy kételyekkel érkezett.

S, hogy a diákok mit vittek haza magukkal egy ilyen nem mindennapi eseményről, milyen útravalóval tértek vissza családjuk körébe? „Hálával gazdagodtunk. Át tudtuk adni szüleinknek ennek az eseménynek a nagyszerűségét, azt, amit akkor éreztünk, amikor 11 ezer velünk közel egyidős fiatal töltött meg egy egész arénát, és laza és fiatalos dicsőítő zenéktől, énekektől zengett a tér.”

Egyik diáklány hozzátette: „Vittük haza Ferenc pápa szavait, hogy éljünk a való világban, ne vesztegessük el az éveinket hiábavalóságra, ne a telefonon éljünk, mert az nem a való világ. Ez nagyon mélyen szólt hozzám.”

A hatvan fős csoporton túl négy diák még náluk is szerencsésebb volt. Darányi Dóra (5. osztály) és Darányi Hanna (2. osztály) a szentmisén az első sorban ülhetett, személyesen kezet is foghattak a pápával és pápai kis ajándékot is kaptak. Papp Soma (4. osztály) és Papp Dorka (6. osztály) pedig a repülőtéri fogadók között állhattak, és pápai áldásban részesültek.