Változások lesznek a munka törvénykönyvében

A munka törvénykönyvének változásait a két Európai Uniós irányelvnek a magyar jogrendszerbe történő átültetése indokolta. Az egyik ilyen irányelv az az átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szól, és öt pontot érint. Az első a tájékoztatási kötelezettség beültetése volt, amely minimumkövetelményeket szabályoz és fogalmaz meg. A második kérdéskör a munkarendeket érinti, szintén a kiszámíthatóság jegyében. A harmadik tárgykör jelentősége a munkaviszony módosítását, a negyedik a kötelező képzések bevezetését érinti. Az utóbbi kapcsán az ügyvéd megjegyezte: már eddig is volt szabályozás a munka törvénykönyvében, ezeket bővítették, pontosították. Az ötödik pont pedig az elbocsátás elleni védelem és ennek a bizonyítási teherre vonatkozó szabályozását tartalmazza.

Az ügyvéd további részleteket osztott meg az első irányelv kapcsán. 

A munkáltatóknak a korábbi szabályozásban 15 napon belül kellett megadni bizonyos tájékoztatásokat a foglalkoztatásra vonatkozóan, ez lecsökkent 7 napra. Újdonság például a módosításban a munkaviszony kezdetének és tartalmának, valamint a munkahely helyének tájékoztatása. Ha ez nem egy állandó munkahely, akkor a munkáltatónak a szokásos munkavégzési helyet kell annak tekintenie. Ez lényeges lehet például egy építőipari dolgozó esetén, aki az ország több pontján is dolgozhat.

Fontos változás a napi munka időtartama, azaz a munkavállalónak mettől meddig kell dolgoznia, a hét mely napjain oszthatják be, illetve rendkívüli munkaidő alatt foglalkoztatható-e. Amennyiben a munkáltató tevékenységének sajátos jellege van, arról is tájékoztatást kell adnia. Van megszakítás nélküli munkaviszony, több műszakos és az idényjellegű.

A módosult törvényben a munkáltató képzési politikájában is vannak újdonságok. Kitér arra, a munkáltató milyen olyan plusz lehetőséget biztosít a munkavállaló részére, ami mind a kettőjük érdekeit szolgálja. Egyrészt a munkáltatót előrébb viszi a gazdasági piacon, a munkavállaló pedig fejlődési lehetőséget kaphat általa.

Dr. Pálvölgyi András László úgy fogalmazott, hogy a változások a férfiakat arra ösztönzik, hogy egyenlő mértékben vegyék ki a részüket a gondozási feladatokból, a nők esetében pedig egyensúlyt kíván teremteni a munka és a család között, például új szabályozások jelentek meg a jelenlegi munka törvénykönyvében az apai szabadságra vonatkozóan, a szülői szabadságra vonatkozóan és a gondozói munkaidő kedvezményre vonatkozóan.

Az apai szabadság kapcsán változás, hogy 5 napról 10 napra emelkedett a mértéke. A munkavállalónak be kell jelentenie a gyermeke születését a munkáltató felé, aki a munkavállaló kérésének megfelelően adja ki a napokat. Fontos, hogy ez a szabadság típus a felmondási védelem alá esik, ami azt jelenti, hogy a munkáltató nem szüntetheti meg az apai szabadság időtartama alatt a munkaviszonyát a munkavállalónak. Visszamenőleg is lehet kérni a plusz öt napot a 2022. augusztus 2. és 2022. december 31. között született babák esetén, egészen 2023. február 28-áig.

A szülői szabadság egy új szabadság típus, bárkit megillet, nem tesz különbséget a törvény anya és apa között. Ezt is a munkavállalónak kell kérvényeznie a munkáltatótól. Kérhető a gyermek 3 éves koráig, összesen 44 munkanapra. Az apai szabadsághoz hasonlóan pénzbeli megváltása nem lehetséges. Feltétele, hogy a munkaviszonynak legalább egy éve fent kell állnia. A törvény olyan kitételt tartalmaz, miszerint bizonyos esetekben a munkáltató ennek a kiadását 60 nappal elhalaszthatja, például kiemelten fontos gazdasági érdekből.

Az ügyvéd a munkatörvénykönyv változtatásai kapcsán kitért a gondozói munkaidőre is, mely egy újdonság. 

A kettő között van párhuzam, de mégis ellentét. Egyrészt az egyiknél van kötelező díjazási forma a munkáltató részéről. Ugyanakkor mivel ez egy mentesülési forma, így a munkáltatói oldalról vizsgálva ennél nincsen kötelező díjazás. Ugyanúgy a munkáltatónak kell kérvényeznie. Az jogosult rá, aki kezelőorvos által tudja igazolni, hogy bármilyen hozzátartozója jelentős gondozásra vagy támogatásra szorul. A mértéke öt munkanap. Ennek kapcsán fontos még megjegyezni, hogy a munkavállalónak van lehetősége arra is, hogy a munkaszerződése módosítását kezdeményezze, a munkarend megváltoztatására, például részmunkaidőre.