2023.02.12. 18:03
Szultáni engedéllyel épülhetett meg a kecskeméti református templom
Kecskemét belvárosának egyik nagyon szép épülete a református templom, mely több évszázada áll. Az 1684-ben felszentelt templom építéséhez egykoron még a török szultán engedélyét is meg kellett szereznie a városnak.
Az évszázadok alatt szélviharok, tűzvészek, 1911-ben pedig földrengés tett kárt az épületben
Forrás: Sebestyén Imre képeslapgyűjtő hagyatéka
A református templom múltját sok érdekes momentum színesíti. Múltidéző sorozatunk keretében a templom történetét a Petőfi Népe régi mellékletében, a Grátiszban megjelent múltidéző írásunk alapján mutatjuk be. A régi képeslapok Sebestyén Imre képeslapgyűjtő hagyatékából származnak.
A templom története közel 460 évre tekint vissza. Egy 1564-es megállapodás szerint az 1540 óta a katolikusokkal közös fedél alatt működő reformátusok nem használhatták tovább a katolikusok templomát, ezért fatemplomot kellett építeniük, amely azonban a 17. században tűzvész martaléka lett. A kutatások szerint vélhetően a tüzet szándékosan keltették egy hitvita „eredményeként”. Ezt követően született meg az a megállapodás, miszerint közös kerítésen belül nem lehet a két templom. Ekkor jelölték ki azt a telket új helyszínéül, amelyiken ma is áll.
A templom története ezen a ponton ismét érdekes fordulatot vett. Az egyházközösségnek a kőtemplom építési engedélyéért Konstantinápolyba, a török fővárosba kellett utaznia a szultánhoz. Ebben az időben, a török uralom alatt ugyanis a törökök stratégiai okokból tiltották a téglaépületek építését, ezért teljességgel lehetetlennek tűnt a beleegyezés megszerzése. Végül sikerült, és 669 aranyért – mely akkoriban hatalmas összegnek számított – megkapták az engedélyt a szultántól. Így nem csoda, hogy a kecskeméti református templom az egyetlen kőtemplom Magyarországon, amely a török uralom alatt épült.
A templom építése az alapkő letételével 1680-ban kezdődött meg, és négy év múlva, 1684-ben szentelhették fel. A belső térben a kor szokásainak megfelelően igen gazdag, népies falfestést végeztek, melyet a későbbi átalakítások folyamán eltüntettek, illetve lemeszeltek. Az egykoron gót és reneszánsz stílusjegyeket viselő templom kicsinek bizonyult, így 1787 és 1790 között, Fischer Boldizsár tervei szerint kéthajóssá bővítették, tornyát barokk stílusban jelentősen megmagasították, és 1808-ra elkészült díszes toronysisakja is. A templom ekkor nyerte el mai formáját.
A gótikus stílusról a magas támpillérek, a reneszánszról pedig a templom tornyának második emeletén fekvő ablakok és a templomtest más motívumai tanúskodnak. A kapuzatok copf stílusúak.
Az évszázadok alatt szélviharok, tűzvészek, 1911-ben pedig földrengés tett kárt az épületben, melynek helyreállításakor a mesterek saját koruk stílusait is felhasználták.
Sebestyén Imre hagyatékát képező régi képeslapok jól illusztrálják, hogyan mutatott a református templom a XX. század első felében. A képen is látható bazárépület az 1870-es években került közvetlenül a templom mellé. Ehhez hasonlóan a néhány lépésre található Barátok templomához is, bár azt az 1970-es években lebontották.
