Ilyen volt Apostag legendás temploma, a rotunda

Szabóné Lantos Andrea vezető régész, a Kalocsai Viski Károly Múzeum munkatársa hírportálunk érdeklődésére elmondta, hogy a négy hétig tartó első ütem után még voltak kérdések, amelyeket szerettek volna minden kétséget kizáróan bebizonyítani. Ezek közül a legfőbb volt a rotunda alakja, amely hat-nyolc, vagy tizenkétszögletű is lehetett az első ütemben felbukkant falrészletek alapján. Mivel az első a szakasz a templom belsejében zajlott, annak déli részén, két szelvényben, mintegy harminc négyzetméteres területen, az is tudható volt az előzetes magnetométeres felmérések alapján, hogy a falmaradványok tovább folytatódnak a mostani épület falain kívül.

Szerencsére az az együttműködés, amely az első lépcsőt jellemezte, hozzájárult ahhoz, hogy megvalósuljon a mostani második, két hétig tartó szakasz. A Kecskeméti Katona József Múzeum és a Kalocsai Viski Károly Múzeum, az apostagi önkormányzat és a helyi önkéntesek összefogásával tovább kutatták a templom történetét. Három szelvényt ástak ki, kettőt a jelenlegi templom falain kívül, egyet pedig belül, amely a rotunda szentélyrészének feltárására irányult. A régi, jó állapotú kőfalmaradványok most már egyértelműen láthatóvá tették, hogy a rotunda tizenkét szögletű volt, amely egy nyolcszögletű templomi részből és egy hatszögletű szentélyből állt. Ezzel beigazolódott, hogy Jankovich Miklós történész leírása pontos volt, aki még látta és hasonlóan írta le az akkor már romos épületet a 19. század elején. Így valószínűsíthető a tizenkét apostol ábrázolása, amelynek azért van jelentősége, mert Apostag nevét ehhez a templomhoz kötik és az apostol szóból eredeztetik.

– Most már pontosan meg tudjuk adni az egykori rotunda méreteit, amely 12,7 méter hosszú volt és 8,5 méter széles. Az is eldőlt, hogy volt egy kis karzati része is, amelynek tartó kőpillérét sikerült megtalálni. Láthatóvá vált a középkori járószint, amely a jelenlegi templom aljzata alatt másfél méterrel található. Az is elmondható, hogy a rotunda megmaradt falai jó állapotban vannak, amely köszönhető annak, hogy az akkori építők a kor legjobb technikáját használták. A faragott köveket zsaluszerűen rakták és a közüket kiöntötték habarccsal. Jól látható a falmaradványokon a precizitás, pontosság, a legjobb minőség, amely azt eredményezte, hogy rendkívül jó állapotban vannak ma is 

– tette hozzá Lantos Andrea régész. Hogy könnyebb legyen elképzelni a rotundát, meg lehet nézni a Szent Jakab-kápolnát Sopronban, amely ehhez az épülethez hasonló, épen maradt templom.

A második ütem szegényebb volt leletanyagban, mint az első, amikor fémpénzeket, ezüst és bronzból készült hajtűt, csatot, pecsétgyűrűket és köves gyűrűt is találtak. Most ezeken felül előbukkant a szentélyből egy 13. századi friesachi ezüst denár, amely a mai Ausztria területén vert kedvelt középkori fizetőeszköz volt.

A templom falain kívül egy gyermekcsontvázra bukkantak, valamint ráleltek egy osszáriumra, csontkamrára is, ahova az elődök összegyűjtötték az építkezés során talált csontokat. Ezeket a csontokat – kegyelettel emlékezve a korai elődökre – az apostagi református temetőben fogják eltemetni egy kis emlékhelyet létrehozva, így továbbra is megszentelt helyen nyugodhatnak a régi sírok kiemelt csontjai.

Tisztelettel emlékeznek korai elődeikre

Zakar Zoltán polgármester a rotunda romjainak megtalálása kapcsán kiemelte, hogy Apostag történetében egyedülálló ez a most feltárt lelet.

– Identitásunkat erősíti, hozzájárul ahhoz, hogy a világban jobban el tudjuk magunkat helyezni. Jó tudni, hogy 800 évvel ezelőtt Apostag egy élettel teli település volt, erről most kézzelfogható valóságot kaptunk, a feltárt maradványok múltunkat igazolják. A templom, amely nyolcszögletű templomi részből és egy hatszögletű szentélyből állt, különlegesség, amely tovább növeli értékét – mondta.

– A mi feladatunk az is, hogy az utókornak átadjuk ezt a megtalált kincset. A feldolgozott anyag látható lesz a honlapunkon, valamint az új Apostagról szóló könyvben is, amely a jövő év végére fog megjelenni. Ezeken kívül tervezzük azt is, hogy a református templom mellett felépítjük az eredeti templom pontos mását, hiszen most már tudjuk a méretét, formáját és a tájolását egyaránt. Ehhez pályázati forrást fogunk keresni, de fontosnak tartjuk, mert a múltunk feltárása jelenünk megéléséhez feltétlenül szükséges – összegezte Zakar Zoltán polgármester.