A huszárőrnagyra emlékeztek Kunszentmiklóson

Dr. Téglás Gyula fülöpszállási származású jogász-történész a szabadságharc azon történéseit elevenítette fel beszédében, amely a kunszentmiklósi születésű Virágh Gedeonhoz köthető. Elmondta, hogy a Nádor huszárőrnagy 1848 októberében száz veszéllyel dacolva vezette haza embereit Csehországból a haza védelmére. A magyar huszárok tudták, hogy halálos ítélet vár rájuk, ha számonkérésre kerül a sor. A század kilenc nap alatt tette meg az utat. A kétszáztizennyolc katonából húszan vesztették életüket az út közbeni csatározásokban. 
A történelmi áttekintést követően Székely Gábor ismertette a kiállítás anyagát. A magángyűjtő elmondta, hogy első ízben tette közszemlére a Virágh Gedeonhoz és az 1848/49-es forradalomhoz kötődő relikviáit. A tárlókban egyebek között megtekinthetőek a „puszta fiainak”, Rózsa Sándor és csapatának fegyverei, a harcmodorukat bemutató dokumentumok. A tárlat anyagában Kossuth Lajos emlékezete is jelen van, aki 1892-ben kapta meg Kunszentmiklós díszpolgári címét, de fia, Kossuth Ferenc, a város egykori országgyűlési képviselőjének relikviái is helyet kaptak. 

Székely Gábor osztálytársáról, Dinnyés Lászlóról is megemlékezett. A képzőművész több alkotásában megörökítette Virágh Gedeont. Végigjárta a Nádor-huszárok útját, közreműködött a huszárőrnagy sírjának felkutatásában és feltárásában is. Mindezekről tanulmányt és könyvet is írt. 

A kiállított írásos emlékek közül talán legértékesebb az 1849-ből származó eredeti dokumentum, amely azon tisztek névsorát tartalmazza, akiket teljes vagyonelkobzásra ítéltek. Rájuk halálos ítélet vagy hosszú börtönévek vártak. 

A kiállítás megnyitóján közreműködött Szilágyi Szabolcs és Sértő Botond, akik közösen szavalták el Zalán József: Csehországban búsulnak a huszárok című klasszikus 19. századi versét, ami Virágh Gedeon és huszárjainak hazatéréséről szól. A tárlat három hónapig látogatható az intézmény nyitvatartási idejében, hétfőtől péntekig 10 és 14 óra között.