Száz évre az érsekség kezébe kerülhet a kalocsai Szentháromság tér

A Nagyboldogasszony-főszékesegyházat körülölelő 1019/3 és 1019/4 helyrajzi számú ingatlanok kezelői státuszának változásáról az Egyes kulturális tárgyú és egyéb törvények módosításáról című törvényjavaslat keretében fognak szavazni a honatyák. Az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottsága de­cember 9-én készítette el az erről szóló dokumentumot, amelynek értelmében az érsekség 2021 végétől száz éven át rendelkezhetne ingyenesen a Magyar Hősök emlékmű, valamint a Liszt Ferenc-, a Tomori Pál- és a Szent István király szobor által határolt területtel, magyarán a teljes Szentháromság térrel. 

Mint ismert: a tíz éve tartó felújítások egyre nagyobb társadalmi ellenállást váltottak ki, míg idén nyáron már tüntetést is tartottak azért, hogy a lakosság újra birtokba vehesse a teret. A jelenleg régészeti feltárásokkal és földfelszín alatti támfalépítéssel zajló munkálatokat a város és az egyházmegye év elején kötött megállapodása szerint 2021. december 31-ig kellett volna befejezni, majd a kétirányú járműforgalmat a beruházás előtti állapotra visszaállítani. 

Időközben új leletre, egy valószínűleg 13. századi kápolnakoszorúra bukkantak, a forgalom elől elzárt közút szempontjából kritikus helyen, a Szentháromság tér és a Hunyadi János utca sarkán. 

A szűk átjáró a közeli iskolák és a centrum felé haladó tranzitközlekedés miatt nagy forgalmat bonyolított, viszont a tér 2016-os lezárása óta minden autós kerülőkkel, fennakadásokkal küzd. 

Az önkormányzat azért kötött megállapodást az egyházmegyével, hogy a szerintük beláthatatlan ideig elhúzódó munkáknak ebben az évben már tényleg legyen vége. 

A dokumentumban rögzített határidőt – az azóta feltárt leletegyüttes megóvása érdekében – oly módon szerette volna semmissé tenni dr. Bábel Balázs érsek és Vörös Márta főépítész, hogy felajánlották egy egyházi tulajdonú ingatlanok területén áthaladó elkerülő út megépítését. A mintegy 800 milliós közútberuházásról – amelynek költségét állami támogatásból finanszíroznák – tárgyalásokat kezdeményeztek, de a városvezetés inkább rendkívüli testületi ülésre terelte az ügyet, hogy kikérhesse róla a képviselők véleményét. Amint azt a baon.hu is megírta: a november 22-i gyűlés az érsekségi indítvány teljes elutasításával zárult. A városatyák pártállástól függetlenül ellenezték a határidő eltörlését, többek között azzal érvelve, hogy az útprojekt nincs kellőképpen előkészítve, így dönteni sem lehet róla, és további évekig nyújthatja el a térrekonstrukciót. 

Magát az elkerülőt egyébként nem vétózták meg, de azt kérték, hogy a tér járműforgalmát határidőre állítsák vissza, és a további építkezésekről később, konkrét tervek birtokában szülessen döntés. 

Az azóta eltelt hetekben az országgyűlésig jutott az ügy, és a parlament oldalán megjelent törvényjavaslat akár száz évre elejét veheti minden további, Szentháromság teret érintő vitának. A módosító javaslatról az év várhatóan utolsó plenáris ülésén, kedden szavaz az országgyűlés. Ha elfogadják, akkor 2022. január 1-jei hatállyal az egyházmegye lesz a tér vagyonkezelője, száz éven át, amely idő alatt a tulajdonos önkormányzat „nem idegenítheti el, nem terhelheti meg” azt, áll a szövegben.