Összefogásra van szükség ahhoz, hogy növekedjen a fecskék száma

Az elmúlt két évtizedben a Magyarországra hazatérő füsti fecskék, molnárfecskék és partifecskék száma eltérő mértékben, de folyamatosan csökken. Összefogásra és beavatkozásra van szükség, ahhoz, hogy több fióka repülhessen ki a fészekből, mi is segíthetünk ebben a fecskevédelmi eszközök alkalmazásával.

Várkonyi Rozália

Hosszútávú vonuló fecskefajaink (partifecske, molnárfecske, füsti fecske) állománya folyamatosan csökken (Grafika: Kókay Szabolcs).

Forrás: mme.hu

Kutatási eredmények alapján a vonuló, közülük is a hosszútávú, tehát a Szaharától délre vonuló énekesmadarak között kiemelkedően sok veszélyeztetett faj van, ezek európai állományai az elmúlt 15-20 évben folyamatosan csökkennek. Ennek hátterében több ok is szerepel: az élőhelyek átalakítása; az őszi gyülekezőhelyek felszámolódása; a települési szúnyogirtás és az intenzív mezőgazdálkodás jelentette környezetszennyezés; a közvetlen emberi zavarás, a vadászat, a fészkek elpusztítása; a klímaváltozás hatására az extrém száraz, vagy éppen ellenkezőleg a csapadékos időszakok gyakoriságának és időtartamának növekedése – írja közleményében az Magyar Madártani Egyesület (MME).

Az egyesület szerint, a gyülekező vagy éppen már úton lévő madarakat érő szélsőségek akár több milliónyi egyed pusztulását is okozhatják már néhány nap vagy hét alatt is. Mivel ezek gyakorisága növekedett, és a költőterületek környezeti viszonyai is jelentősen átalakultak, romlottak, az érintett fajok a költési időszakban egyre kisebb mértékben tudják pótolni az állománycsökkenést. Ahhoz, hogy megvédjük és csökkenjen a madarak elpusztulási aránya, úgy gondolják, hogy összehangolt környezet- és természetvédelmi akciókra, a gazdálkodási struktúra átalakítására, majd a környezeti rendszerek több évtizedes regenerálódására van szükség.

Hosszútávú vonuló fecskefajaink (partifecske, molnárfecske, füsti fecske)
állománya folyamatosan csökken (Grafika: Kókay Szabolcs).
Fotó: mme.hu

Mindhárom fecskefajunk bajban van!

A Magyarországon fészkelő három valódi fecskefaj: a füsti fecske, a molnárfecske és a partifecske. Hazánkban a legveszélyeztetettebb partifecskék állománycsökkenése éves viszonylatban akár 20 százalék is lehet, de a füsti és a molnárfecskéé is 5-7 százalék között mozog. Az őszi és a tavaszi vonulás, illetve a telelő területen töltött hónapok alatt a madarakat érő negatív hatások jelentős része közvetlenül vagy áttételesen időjárási anomáliákkal: viharokkal, napokig-hetekig tartó hűvös, csapadékos időszakokkal vagy éppen ellenkezőleg, szárazsággal, és az ebből következő táplálékhiánnyal függ össze – írják.

A Magyar Madártani Egyesület összegyűjtötte a veszélyeztet fecskék jellemzőit, tulajdonságait, illetve, hogy mi okozhatja az egyedszám csökkenését:

Füsti fecske

hazai becsült állománya 89 000 – 102 000 pár (1999-2015 között)

jellegzetes, felül nyitott sárfészkeit elsősorban istállók, jószágállások, mezőgazdasági épületek esőtől védett részeire építi;

a faj erősen kötődik az állattatáshoz, a csökkenő állattartás miatt (kevesebb a táplálék a fiókaetetési időszakban) elnéptelenedő kolóniák;

közvetlen emberi pusztítás és zavarás a fészkeknél;

rendkívüli időjárási körülmények a fészkelő területen;

vonulási, telelési és táplálék problémák.

Sár fészekanyagot gyűjtő füsti fecske.
Fotó: Orbán Zoltán / mme.hu

Molnárfecske

hazai becsült állománya 27 000 – 36 000 pár (1999-2015 között)

jellegzetes, zárt, csak egyetlen bebúvó nyílással ellátott sárfészkeit kevéssé vidékies környezetben, akár nagyvárosok panelházainak esőtől védett részeire építi;

sokkal kevésbé kötődik közvetlenül az állattartáshoz, a leginkább városiasodott fecske fajunk;

táplálkozási problémák;

sár fészeképítő anyag gyűjtési problémák a városok túlnyomórészt beton, aszfalt és térburkolat fedte környezetében;

fészkelőhely problémák a modern felületkezelésű épületeken;

fészkek leverése vagy a fészkelés megakadályozása a városi épületeken;

közvetlen emberi pusztítás és zavarás a fészkeknél;

rendkívüli időjárási körülmények a fészkelő területen;

vonulási, telelési, és táplálék problémák;

nincsenek adatok a pontos telelési területről.

Molnárfecske
Fotó: Orbán Zoltán / mme.hu

Partifecske

hazai becsült állománya 15 000 – 50 000 pár (2000-2012 között)

maga vájta 30-80 centiméter hosszú fészeküregeit folyópartok, homokbányák függőleges oldalába készíti;

telepesen fészkel, egy-egy alkalmas helyen akár több ezer pár is;

csökkenő fészkelőhelyek és -telepek;

táplálkozási problémák;

jelentős illegális emberi pusztítás és zavarás;

egyre jelentősebb róka, nyest, vándorpatkány ragadozás;

rendkívüli időjárási körülmények a fészkelő területen;

vonulási, telelési és táplálék problémák;

a három fecskefaj közül a partifecske a legfenyegetettebb;

nincsenek adatok a pontos telelési területről.

A cél a költési siker növelése

Ahogy korábban már beszámoltunk, mindenki segíthet a fecskék védelmében, számos eszköz áll rendelkezésünkre, melyek alkalmazásával hozzájárulhatunk ahhoz, hogy évről-évre minél több fióka repülhessen ki a fészkekből. Ennek köszönhetően a vonuláskor elszenvedett veszteségek mellett is több madárnak van esélye a túlélésre és a tavaszi visszatérésre.