Így ünnepelték régen a május 1-jét Bács-Kiskun megyében

Dömötör Tekla néprajzkutató szerint május első napján a házakat zöld lombokkal díszítették fel már a XV. században is. Temesvári Pelbárt prédikációjában utal arra, hogy ezzel a szokással két apostol, Fülöp és Jakab vértanúságára emlékeznek, de hozzáteszi azt is: „Inkább azonban abban kell keresnünk a magyarázatot, hogy ma van május elseje, és ezen a napon a világ fiai ősidőktől fogva árnyas erdők és ligetek kellemességével, madarak énekével gyönyörködtették magukat…” A májusi zöld ágat, a májusfát a székelyek jakabfának, jakabágnak, hajnalfának is hívták, másutt májfának nevezik.

A májusfaállítás hazánk egész területén ismert, a mai napig rengeteg helyen ápolják ezt a hagyományt. Szokás volt a lutheránusoknál a templomban is májusfát állítani – írja a néprajzkutató a tanulmányában. Tessedik Sámuel 1774-ben ezt a szokást bélyegzi meg. A májusfát elsősorban a legények állítják a lányoknak. Régen a fát főként lopták a legények, s ezért a hatóságok igen sokszor tiltották ezt a szokást. A hatósági rendelet azonban mit sem ért, hiszen e fával adta tudtára a legény a falunak, hogy melyik lánynak udvarol. A májusfa a Jászságban nyárfa vagy jegenye, krepp-papírral díszítik, általában szalagok, üveg bor s más ajándékok is kerülnek rá. Palóc területen a legény csak a fát állította fel, s a leány és édesanyja díszítették. Sok helyütt pünkösdkor vagy május végén úgymond kitáncolták a fát, ami azt jelentette, hogy a fát táncmulatság és muzsikaszó mellett döntötték ki.

A szokás új formája a májusi virág küldése. A legények szépen feldíszített cserepes virágot küldenek annak a lánynak, akinek udvarolnak, s a virág az ablakba kerül: tehát éppúgy hírül adja a legény komoly szándékát, mint a májusfa – írta a néprajzkutató.

Májusi felvonulást első ízben 1890-ben rendeztek Budapesten a magyar munkások, erről a néprajz tudományos folyóirata, az Ethnographia I. évfolyamában részletesen beszámolt.

A világ több mint százhatvan országában május elseje, a munka ünnepe, ez a nap Magyarországon 1946 óta nemzeti ünnep.

A két világháború között a Salgótarján környéki bányászok titokban rendezték majálisukat május elsején, a közeli erdőkben, s ennek emlékére a mai napig is kirándulásokat, találkozókat szerveznek.

Május elseje alkalmából átnéztük a régi Petőfi Népe újságokat. Számos képre bukkantunk, amelyek az akkori május elsejei ünnepnapot örökítették meg.

A Petőfi Népe 1964. 05. 04-ei száma 2. oldaláról

A Petőfi Népe 1967.05. 03-ai száma 3. oldaláról

A Petőfi Népe 1968.05. 03-ai száma 3. oldaláról

A Petőfi Népe 1973.05. 03-ai száma 3. oldaláról

A Petőfi Népe 1996.05. 02-ei száma 9. oldaláról

A Petőfi Népe 1996. 05. 02-ai száma 3. oldaláról

A Petőfi Népe 1996. 05. 02-ai száma 15. oldaláról