A szülők bevonásával tervezik a változtatásokat Felsőszentivánon

A településen az elmúlt időben a születési szám egyértelműen növekedett, tudtuk meg Vörös Szilárd polgármestertől. Az iskolásoknál kis létszám volt, és többeket elvittek a szomszédos települések intézményeibe a szülők. A téli hónapokban a polgármester és a képviselők konzultáltak a szülőkkel, és reményeik szerint, ha változtatnak több szabályon, hozzáálláson, valamint a szakmai csapaton, a folyamatot meg tudják állítani.

– Ezen a télen nagyon sokat dolgoztunk a képviselőkkel együtt, és felmértük, hogy melyek a szülőknek a kifogásaik, kéréseik, amiket megfogalmaznak az intézmény működésével kapcsolatban – mondta Vörös Szilárd. – Akik máshova járatják a gyerekeiket, megkérdeztük, hogy melyek a jó gyakorlatok, amelyeket érdemes nekünk is beépíteni. Nagyon sokat dolgoztunk, hogy a folyamatot megállítsuk, sőt visszafordítsuk. A kiscsoportba már 15 jelentkezőnk van és ez a szám még nőhet. Az idei év volt az első, hogy elmondhatjuk, egy kivétellel minden felsőszentiváni gyereket a helyi kiscsoportba írattak be. Ezt óriási eredménynek tartom. Egy nagy ívű fejlesztést szeretnénk elérni a jövőben az intézményeinkben.

– Célunk, hogy a bölcsődei szolgáltatásokat a helyi gyermekek vegyék igénybe, ők kerüljenek majd be az óvodánkba, és később az iskolánkban folytathassák az útjukat. Tudom, hogy ez egy nagyon hosszú távú program. Az első és legfontosabb szempont, hogy olyan intézményrendszert tudjunk kínálni a szülőknek, ami versenyképes. A másik fontos szempont, hogy ha szükség van alkalmazkodásra, változtatásra, akkor ezeket tegyük meg a saját intézményrendszerünkben. Ehhez még további észrevételeket és javaslatokat várunk – fogalmatott Vörös Szilárd polgármester.

Az óvodában idén megindult egy nyugdíjazási hullám, ami jövőre lezárul, ennek következtében komoly változás várható már szeptembertől, a szakmai csapat létszáma emelkedik, két fiatal óvónő és két dadus érkezik az intézménybe.

– A környék legjobb óvodáját szeretnénk felépíteni, ami a személyi állományt és a szellemiséget illeti. Legyen ez egy olyan óvoda, ahová a gyerek mosolygósan érkezik és vidáman hagyja el.

A célunk az, hogy felkészítsük a gyermekeket az általános iskolára, és lehetőleg a saját intézményünknél kezdjék a tanulást.

Természetesen elfogadjuk, ha valaki munka miatt nem tudja másképp megoldani a gyermek óvodába vagy iskolába járását, csak úgy, ha más településre viszi. A téli hónapok arról szóltak, hogy megkerestem azokat a családokat, akiknek van iskolás- vagy óvodáskorú gyermeke. Még nem értem el mindenkihez, de az óvodában, a bölcsődében tartottunk kiscsoportos megbeszéléseket, és mindenki elmondhatta észrevételét, tapasztalatát. Nagyon tanulságos volt, nem kritikák hangzottak el, inkább konstruktív ötletek az intézmények működése kapcsán. Az egyik megjegyzés a nyitvatartással volt kapcsolatos. Fontos, hogy az óvoda és iskola nyitvatartása a munkaidőhöz igazodjon. Ezért úgy gon­dolom nem probléma, ha fél órával korábban nyitnak, illetve később zárnak az intézmények. A másik felvetés szerint az iskolában a napközi ne csak négy óráig tartson, hanem fél ötig, illetve

komoly kérésként hangzott el, hogy az el­sős és másodikos gyermekek részére külön napközis csoport jöjjön létre, és szep­tembertől mindenki napközis legyen.

Ez kényelmes lehet a szülőknek is, a gyermekeknek is, főleg, ha a házi feladatot bent elkészítik. Mivel eddig nem jöttek jelzések, ezért nem változtattak, de ősztől már bevezetik az újításokat a lakossági kérések alapján – mondta a polgármester.

– Volt komolyabb jelzés is, ami a szemléletet, stílust, hangulatot illeti – tette hozzá Vörös Szilárd. – Sajnálom, hogy a szülők nem azt az utat választották, hogy jelzik a problémákat, inkább elvitték a gyermekeket más intézménybe. Ebből tanulni kell. Most kilenc gyereket vittek el az idei tanév során az óvodából, amire még soha nem volt példa. Remélem, személycserékkel és a változásokkal – amiket szeptembertől már bevezetünk – ezt a folyamatot meg tudjuk állítani, sőt vissza is tudjuk fordítani. Nem kell félni, ez a mi falunk, ezt mi építjük fel olyanná, hogy élhető, komfortos legyen, és az intézmények a településen élők céljait szolgálják. De, ehhez kommunikálni kell – hangsúlyozta az elöljáró.

Fejlesztették a játszóteret

A játszótér fejlesztéséről megtudtuk, hogy viszonylag kis Leader-pályázatokból, egyenként öt-, illetve hatmillió forintos támogatottságú projektekből – melyekhez 15 százalék önerőt is hozzátettek – fejlesztették a parkot. A cél az volt, hogy megépítsék a környék legszebb játszóterét. A párhuzamosan futó három pályázat közül az egyik a sétány felújítására, a másik a játszótér fejlesztésére, a harmadik szabadtéri színpad beszerzésére irányul.

– Arra törekedtünk, hogy egységes és élményszerű legyen ez a park, amit már birtokba vehetnek a gyermekek, fiatalok és a családok – mondta Vörös Szilárd.