2021.04.03. 12:28
Hamarosan boldoggá avatják Bálint Sándort
Hamarosan boldoggá avathatják – az egykoron a kecskeméti piaristákhoz is szoros szálakkal fűződő – Bálint Sándort, akinek kézzel írott dokumentumát a mai napig őrzi Farkas P. József.
Farkas P. József a Bálint Sándor által írott dokumentum másolatával
Forrás: MW
A népkonyhaként is működő Wojtyla Ház alapító-igazgatója mindemellett arról is beszámolt, hogy húsvét alkalmából nagyszombaton 13.30-kor a Kossuth rádióban hallható róluk egy önálló műsor a népkonyha működéséről.
– Bálint Sándor (1904–1980) néprajzkutató és művészettörténész boldoggá avatásának hivatalos egyházmegyei szakasza 2005-ben kezdődött. A Positiót – vagyis életpályájának feldolgozott anyagát – 2013-ban nyújtották be a Szentek Ügyeinek Kongregációjához. 2020-ban újabb előrelépés történt az ügy római szakaszában, amikor a teológusok alkotta bizottság a hősies erényeket és az életszentséget vizsgálta. A boldoggá avatás folyamata hamarosan minden bizonnyal ünnepi bejelentéssel zárul – tudtuk meg Farkas P. Józseftől.
A tudós szent ember, mint a Kecskeméti Piarista Rendház szerzetesi közösségének konfrátere (tiszteletbeli tagja) tudományos kutatói munkásságával, bölcs tanácsaival, jószolgálati tevékenységével jelentősen hozzájárult a helyi piarista rend lelki és szellemi életének további felvirágoztatásához. Kitartásával arról tett tanúságot, hogy hűségét és szolgáló szeretetét soha semmilyen ideológia nem tudta megtörni.
– A boldoggá avatás kapcsán hamarosan egy eredeti példányt, Bálint Sándor által írott szöveges dokumentumot adok át dr. Serfőző Levente pasztorális püspöki helynöknek, a szegedi Gál Ferenc Egyetem docensének – tette hozzá az igazgató.
Dunavecsén járt
Az alábbi mondatokat 1978. szeptember 13-án írta Bálint Sándor a Dunavecsei Művelődési Ház emlékkönyvébe egy közönségtalálkozót követően. „Örömmel jöttem Dunavecsére nemcsak előadni, tanítani, hanem tanulni, átélni is. Itt a középkori magyarság él ma is; megfogyva bár, de szívében, idegzetében hordozza a hódoltság hősi helytállását, a magyar reformkor bizakodását, Petőfi tanítását. Napjainkban is megtalálja helyét a bölcs alkalmazkodásban, de a törhetetlen hűségben is.”