Akár mi magunk is készíthetünk költőüregeket a partifecskéknek

A magas löszös, homokos partfalakban, homokbányákban fészkelő partifecskék és gyurgyalagok alkalmazkodóképes madarak, nem túl válogatósak. Képesek akár a földutak 10-15 centiméteres padkájába, vizesárkok, munkagödrök, épületalapok, tömörödött homokdombok függőleges falába mélyíteni költőüregeiket. A két faj számára géppel és kézzel is készíthetőek, felújíthatóak olyan löszös, homokos partoldalak, ahol akár nagyobb kolóniáik is megtelepedhetnek – írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.

Régen, az ősi időkben a partifecskék és a gyurgyalagok fészkelőhelyeiket a szabályozatlan folyók szakadásos partfalaiba építették. A folyószabályozások miatt ezek a természetes élőhelyek egész Európában eltűnőben vannak, az egyik legjelentősebb ilyen maradvány állomány a Felső-Tisza mentén található. A folyóparti fészkelési lehetőségek csökkenésével a partifecskéknek alternatív helyszínekre: dombvidéki löszfalak természetes szakadásaira, homok- és kavicsbányák mesterséges katlanjaiba, vízelvezető árkok oldalába, de akár földmunka-falakba váltottak át.

Mi is segíthetünk a mesterséges partifecskéknek és gyurgyalagoknak költőhelyet készíteni. Ennek az egyik módja, ha 10-15 méter hosszú, 1,5-2 méter széles és 1,5 méter mély, függőleges falú árkot készítünk. Ezután körülbelül ökölnyi fészeküreg kezdeményeket mélyítsünk az oldalfalakba, ami egyrészt vizuálisan vonzza a fecskéket, másrészt megkönnyíti a megkapaszkodásukat és az ásást is számukra. Egy ilyen méretű gödörtelepen akár 50-60 madár is megtelepedhet.

Ha mi is ismerünk olyan helyet, ahol működő partifecske és gyurgyalag telepek vannak, mi segíthetjük a madarak megmaradását, ha kora tavasszal a lejtősre erodálódott partfalakat függőlegesre faragjuk, illetve az így kialakított új felületeken fészekkezdeményeket alakítunk ki.

A közleményből kiderült, hogy a partifecskék és gyurgyalagok fészkelőhelyeit nemcsak az erózió, a feltölt(őd)és és a költési időszakban végzett illegális homokkitermelés fenyegeti, a növényzet felnövekedése ugyancsak élőhelyvesztést eredményez. Ezeknek a madaraknak növényzetmentes, szabad légi megközelítésű falfelületre van szükségük ahhoz, hogy költeni tudjanak. A növények nemcsak a be- és kirepülést akadályozzák, de a ragadozók (kígyók, patkányok, menyétfélék) feljutását is lehetővé teszi a fészkekhez.

Ahol ezt a körülmények, a tulajdonosi viszonyok és a biztonsági szempontok is lehetővé teszik, a földfalakat a sarjnövényzet visszavágásával egyszerűen és gyorsan (ahhoz képest, mintha a partfalat is nekünk kellene kialakítani) visszaadhatjuk a madaraknak. Azokon a helyeken érdemes ezt megtennünk, ahol a bokrok és a fa sarjak mögött még láthatók az egykori fészeküregek. Ezeket a helyeket a madarak egyszer már belakták, ezért jó esély van arra, hogy az akadályok eltűnésével ismét birtokba veszik.

Minden évben problémát jelent, hogy a tavasszal visszatérő partifecskék épületalapokba vagy építési földhányásokba költöznek be, így hónapokra le kell állítani a munkálatokat, de sajnos olyan is előfordul, hogy az illegálisan folytatott munkavégzés a teljes kolónia, a tojások, a kotló és etető madarak, illetve a fiókák pusztulását okozhatja.

Április második felétől május közepéig-végéig (ritkán akár még júniusban is) könnyen előfordulhat, hogy a hétköznap kiásott épületalap-gödör akár csak 0,5-2 méteres függőleges falába, friss vagy az előző évekből maradt építési (különösen gyakran autópálya-építkezés) földhalmának leszakadt, letermelt oldalába több tucatnyi vagy akár százas nagyságrendben költöznek be költőüregeikkel partifecske-párok.

Ezek a kolóniák automatikus védelmet élveznek, ezért ezeken a helyeken az építkezés a természetvédelmi és az állatvédelmi törvény értelmében sem folytatható!

Az egyesület szerint ez a probléma könnyen elkerülhető, ha az ilyen potenciális fészkelőhelyeket (ennek megállapításához érdemes a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóság szakmai segítségét kérni) akár a napi munkavégzést követően, de legalább egy napos munkamegszakítás esetén mindenképp ponyvás takarással tesszük a partifecskék számára érdektelenné.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület összeszedte, hogy mit tehetünk a veszélyeztetett telepekért:

Ha védett élőlények (növények és állatok), illetve ezek élőhelyeinek pusztítását tapasztaljunk vagy fennáll ennek gyanúja, kockázata, ha veszélyeztetett fecskefészkekről vagy -telepekről szerzünk tudomást stb., eljáró hatóságként a megyei kormányhivatalhoz és a területileg illetékes nemzetipark-igazgatósághoz fordulhatunk az alábbiak szerint:

A bejelentést másolatként érdemes a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóság címére is eljuttatni.

A bejelentés megérkezéséről, majd a vizsgálat eredményéről a hatóság válasz e-maileket küld.

Ez a követendő eljárás bármely természetkárosítás észlelése, illetve ennek belátható veszélye, például költési időszakban végzett fa- és bokroskivágás, partifecske és gyurgyalag partfal megsemmisítés, fehérgólya-fészek leszakadása, madarak áramütése (különösen tömeges előfordulás), védett tőrösdarazsak elpusztítása esetén is!

Borítóképünk illusztráció.