2021.02.22. 20:00
Kinyílt a Csodaréten az idei év első egyhajúvirága
A tavasz közeledtét jelzi az idei év első egyhajúvirága. Néhány hét múlva rózsaszín virágszőnyeggel takarják be Ásotthalom és Kelebia még természetes állapotban megmaradt gyepterületeit.
Forrás: shutterstock.com
Fotó: Shutterstock
1990 óta országos jelentőségű védett természeti terület az ásotthalmi láprét, melynek kiterjedése 95 hektár. A terület első látogatói a Csodarét nevet adták neki, amely a Duna-Tisza köze egyik legértékesebb védett természeti területe. Itt élő 251 növényfaj, amelyből 19 védett és 3 fokozottan védett. Ez a virágpompa keltette fel a rovarászok érdeklődését is. Az utóbbi évek vizsgálatai több mint 100 kabócafajt és 350 bogárfajt mutattak itt ki – olvasható a Kiskunsági Nemzeti Park oldalán.
A védett területet kiszáradó láprétek, homoki sztyepprétek, nádas, zsombéksásos és felhagyott szántók mozaikjai alkotják számtalan természeti értékkel. A 19. század második felében a sztyepprétek nagy részét feltörték a tápanyagban dús talaj miatt. Nem történt ez másként a Csodaréten sem, emiatt ma már a terület mindössze egy százaléka sztyepprét. Ezen a részen tenyészik a hazai egyhajúvirág legnagyobb hazai állománya, de rajta kívül még megtalálható itt a homoki és a kunkorgó árvalányhaj, a barázdált csenkesz, az élesmosófű és az epergyöngyike. Az orchideafajok közül az agárkosbor, a poloskaszagú kosbor és a pókbangó képviselteti magát.
Az egyhajú virágról
Az egyhajúvirág, vagyis latin nevén Bulbocodium vernum, 8-10 centiméteres szirmaival és két-három élénkzöld levéllel együtt jelenik meg. Az elvirágzás után erőteljesebben kezdenek növekedni a levelei. Tőálló virágai rendszerint egyesével, kettesével, ritkán hármasával fejlődnek. A sötétlila vagy élénk rózsaszínű, 10–12 centiméter hosszú, 5–12 milliméter széles lepellevelek csaknem tövig szabadok, félig kinyíltan kelyhet, majd teljesen kinyílva csillagot formálnak, cimpáik szálas-lándzsásak. A porzószálak sárgák, rövidebbek a termőnél.
Júniusban a terméstok beérése után a levelek elszáradnak és a talajban megnövekedett hagyma a következő év tavaszán hajt ki.
A neve megtévesztő lehet, hiszen nincs semmilyen hajra hasonlító képződménye. Eredetileg egyhéjúvirágnak hívták, mivel hagymáját egyrétegű, vékony héj veszi körül.
Az egyhajúvirág hazai elterjedése az Észak-Alföldre, a Hatvani-síkra, a Gödöllői-dombvidékre és a Duna-Tisza köze déli részére terjed ki. Legnagyobb, természetes élőhelyen tenyésző állománya a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a Körös-éri Tájvédelmi Körzet részét képező Ásotthalmi-lápréten található, ahol mintegy 80 ezer tövet számlál – olvasható a nemzeti park közleményében.
Képeink illusztrációk.
