bács-kiskun / videóval

2021.02.07. 19:04

Ezért van idén kevesebb madár az etetőkön

Sok ember szereti télen csodálni a madarakat, így szívesen eteti őket és épít nekik madárodút, ahová a hideg elől elbújhatnak. Sokaknak feltűnt, hogy idén hiába várja a madarakat, jóval kevesebb jár az eleséghez, mint máskor. A Magyar Madártani Természetvédelmi Egyesület összeszedte az okokat, hogy vajon miért látunk idén kevesebb madarat.

Várkonyi Rozália

Forrás: shutterstock.com

Fotó: Shutterstock

Fontos és alapvető információ az etetőre járó madarakkal kapcsolatban, hogy nem csak Európa és Magyarország leggyakoribb madárfajai közé tartoznak, de állományaik is alapvetően stabil-növekvő tendenciát mutatnak. A Magyar Madártani Természetvédelmi Egyesület szerint hiányuk oka nem a tartós vagy jelentős állománycsökkenés (és pláne nem a sajnálatos álhírként fel-feltűnő 5G, chemtrail és egyéb konteók), hanem valami teljesen más.

A madarak napi bioritmusa

A hosszú és fagyos éjszakát követően, a madaraknak a lehető legkorábban van szükségük élelemre, ezért amint kivilágosodik, nagy nyüzsgéssel jelennek meg az etetőkön. Általában a sűrű bokrosokban élő nagyszemű, a félhomályban is jól látó fekete rigók és vörösbegyek az elsők az etetőknél. Két-három óra elteltével a madarak kezdenek jóllakni, ezért dél körül, koradélután gyakran lanyhul a forgalom, különösen akkor, ha a nap is kisüt. Ilyenkor többnyire napozva, tollászkodva pihennek, isznak és fürdenek, ha pedig lehetőségük van rá, porfürdőznek.

Hideg időben lekorlátozódhat a madarak vízhez jutása, ezért fontos, hogy a madáretetőhöz közel itatót is elhelyezzünk. A legjobb, ha lágy műanyagból készül az itatónk, mert az erős fagyban sem törik el. Ha a nagy hidegben befagy a víz, érdemes langyos vízzel leöntenünk.

Délután általában megnő a madarak száma az etetőknél, hiszen az állatoknak fel kell készülniük a közelgő, hideg éjszakára. Fontos, hogy a kellő mennyiségű táplálék nagy energiatartalommal rendelkezzen, hiszen az emésztése-elégetése biztosíthatja az állandó testhőmérséklet fenntartását.

Fotó: shutterstock.com

Klímaváltozás

Nagy a valószínűsége annak, hogy a klímaváltozás hatásainak utóbbi években tapasztalható erősödése jelentős változást eredményez majd a későbbiekben – pontosabban, már eredményez is napjainkban – az etetési szezon alakulásával, az etetők madárforgalmával, az érintett fajok kóborlási, vonulási útvonalválasztásával és szokásaival kapcsolatban is. Erre a választ azonban csak a következő fél-egy évtized megfigyelései adhatják majd meg.

Ha a madárhiány hátterében valóban az említett probléma áll, akkor sajnos fel kell készülnünk arra, hogy az etetők madárforgalmának csökkenése és az etetési szezon megrövidülése tartósan az életünk részévé válik. Ez azt jelenti, hogy az adott téli napok, illetve hetek időjárás-változásai, a hideg vagy a hó megérkezése sem feltétlenül hozza meg a várt madárforgalmat, mivel a környékünkön jóval kevesebb a madár.

A Magyarországra is jellemző enyhe, fagy- és hómentes késő őszökön és teleken a madarak könnyebben találnak táplálékot, ezért kevésbé húzódnak be a lakott területekre.

Az etetési időszak november-decemberi kezdetekor a hazai vonulók, részleges vonulók (például: fekete rigó, vörösbegy, erdei pinty, énekes rigó) már elhagyták az országot.

A Magyarországon tartózkodó énekesmadarak általános túlélési viselkedése, hogy a közeledő hidegfront elől szinte egyszerre a délebbi országokba húzódnak. A hideget egy-két nappal korábban, akár ezer kilométernél is nagyobb távolságról érzékelik.

A ragadozók elleni védekezés

Az etetők madármozgalmának további jellegzetessége az óránként 2–3 alkalommal bekövetkező „hullámzás”: 10-15 percenként, az addig nyüzsgő etető egyik pillanatról a másikra kiürül, majd hasonló vagy egy kicsit hosszabb idő elteltével a madarak ismét megjelennek, és ez így megy nap mint nap – írja oldalán a Magyar Madártani Természetvédelmi Egyesület.

Amikor énekesmadarakat etetünk, a magokra és egyéb eleségfélékre érkező madarak óhatatlanul magukkal hozzák a ragadozóikat is. Ezek között a településeken – a házi macskák mellett – a héja és a karvaly a leggyakoribb.

Azzal, hogy a madarak rendszertelen időközben és csak rövid ideig tartózkodnak az etetőn, megnehezítik a szárnyas és szőrmés ragadozók dolgát, akik emiatt nem szoknak oda. Ha ez idővel mégis megtörténik, a cinegék, verebek, pintyek és rigók akár hosszabb ideig – napokig – is távol maradhatnak az etetőhelytől, mindaddig, amíg a rájuk vadászók a gyakori eredménytelenség miatt nem kezdenek elmaradozni.

Táplálékválasztási különbségek

A hőmérséklet változása kihat a madarak táplálékválasztására is. A magas nedvességtartalmú és alacsony cukortartalmú alma tartós lehűléskor kőkeményre fagy, ezért ilyenkor általában hozzá sem nyúlnak a madarak.

Nagy hidegben a cinkegolyó és a vaj is keményre fagy, ezért ilyenkor még az erre alkalmas csőrű cinegék és verebek is többnyire a legkisebb energiabefektetéssel, leggyorsabban, legnagyobb mennyiségben fogyasztható napraforgót választják. Amint azonban a hőmérséklet 0 fok fölé emelkedik, az állati zsiradék alapú eleségek is jobb hatékonysággal, gyorsabban és egyszerűbben fogyaszthatóvá válnak, ezért ilyenkor gyakrabban láthatunk ezeken madarakat.

Ha kemény a tél, csökken a madárlétszám?

Azt gondolnánk, hogy a nagy havazások és a kemény fagyok idején több madárnak kell az etetőre járnia. Ezzel szemben nagyon gyakori megfigyelés, hogy ilyenkor nemhogy nem emelkedik, inkább csökken a számuk. A jelenségre nehéz egyértelmű magyarázatot adni, valószínűleg több hatás együttese áll a létszámcsökkenés mögött. Az egyik kézenfekvő magyarázat, hogy sok madár kedvezőbb hőmérsékletű és kisebb hóterhelésű területre repül. A másik ok az lehet, hogy ilyenkor többen etetik a madarakat, akik így több helyen szétszóródva, kisebb számban jelennek meg egy-egy helyen.

A fajösszetétel változása és évenkénti különbségek

A Magyar Madártani Természetvédelmi Egyesület szerint az etetőkre járó madarak egyedszáma és az általuk preferált élelem mellett a fajösszetétel sem állandó. A bandákban kóborló kék cinegék sokszor hosszabb időre is eltűnnek az etetőkről, az őszapók megjelenését pedig még lehetetlenebb kiszámítani. Előfordul, hogy folyton mozgásban lévő csapatuk feltűnéséhez napokon át órát lehet igazítani, azután egyszer nem jönnek, és akár évekre is eltűnnek.

A gyakori fajok mellett mindig számítani lehet az adott helyen ritkának számító madarak feltűnésére is. Városi környezetben ritkának számít egy-egy harkály, fenyvescinege, süvöltő, meggyvágó, fenyőpinty, csuszka, szajkó megjelenése.

Mi is próbáltunk lencsevégre kapni néhány madarat az etetők környékén, ám csak verebekkel találkoztunk. Rövid összeállításunk főszereplői tehát ők.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában