Rugalmasabbá vált a távmunka

A jelenlegi veszélyhelyzeti szabályozás alapján a home office-t, azaz az otthoni munkavégzést, illetve a távmunkát már nem rendelheti el egyoldalúan a munkáltató. A munkavállalóval együttesen, közös megállapodással dönthetnek ennek lehetőségéről. Ez jelentős változtatás, ugyanis a tavaszi veszélyhelyzet alatt jogszabályi felhatalmazás alapján a munkáltatók egyoldalúan rendelhettek el otthoni vagy távmunkavégzést – hívta fel a figyelmet a módosításra Komlósné dr. Fekete Anikó.

Tájékoztatott továbbá arról, hogy a jelenleg életben lévő kormányrendelet értelmében A munka törvénykönyve távmunkavégzésre vonatkozó szabályaitól a felek közös megállapodásukban térhetnek el. E szerint közösen megállapodhatnak a munkavégzés helyében, de akár abban is, hogy a távmunkát csak a munkanapok egy részére alkalmazzák.

Fontos szabály, hogy a munkáltató otthoni munkavégzés és távmunka esetén is köteles tájékoztatni a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól. A munkavállaló kötelessége pedig, hogy a munkavégzés helyét ezen szabályok teljesülésére figyelemmel válassza meg.

– Emellett az Innovációs és Technológiai Minisztérium Munkavédelmi Főosztályának tájékoztatása pontosan meghatározza a számítástechnikai eszközzel végzett távmunkavégzés munkakörülményeit. Ilyenek például a munkaszékek, munkaasztalok és képernyő paraméterei vagy épp a szükséges fényforrás és a hőmérséklet – hangsúlyozta Komlósné dr. Fekete Anikó.

Figyelmeztetett egyúttal, hogy a későbbi jogviták elkerülése érdekében érdemes közösen megállapodni többek között a munkáltatói ellenőrzés módjáról, idejéről – amennyiben terveznek ilyet –, a napi munkaidőről, annak eloszlásáról, az új helyzetben a korábbitól esetleg eltérő munkafeladatokról.

Komlósné dr. Fekete Anikó elmondta még, hogy jelen veszélyhelyzeti rendelkezés szerint nem kell alkalmazni a munkavédelemről szóló törvény bizonyos rendelkezéseit. Így például a munkáltatónak nem kell rendszeresen meggyőződnie arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, vagy a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket. Annak a szabálynak sem kell érvényesülnie, miszerint a munkahelyen a munkavállaló a munkáltató hozzájárulása nélkül nem változtathatja meg a munkakörülményeket.

– Érdemes azonban fotókkal dokumentálni az otthoni munkavégzési körülmények megfelelőségét, hiszen egy munkahelyi baleset bekövetkezésekor, az igényérvényesítés során e fotóknak döntő jelentősége lehet – mutatott rá a lehetőségre az ügyvédnő.

Felmerülhetnek pluszköltségek is a távmunka során

A távmunkavégzés során számos pluszköltség merül fel, ilyen lehet a megemelkedett rezsi (internethasználati díj, bérleti díj, a fűtés, a világítás és a technológiai energia díja) költsége. Komlósné dr. Fekete Anikó elmondta, hogy a veszélyhelyzet időtartamára vonatkozó átmeneti szabályok értelmében a munkáltató kvázi átalányként havonta, a mindenkori minimálbér összegének 10 százalékáig – ez jelenleg 16.100 forint – hozzájárulhat ezekhez a költségekhez. Ez az összeg igazolás nélkül, adómentesen nyújtható a munkavállalónak.

– Fontos, hogy az igazolás nélküli költségelszámolásra csak abban az esetben van lehetőség, ha a magánszemély a távmunkavégzéssel összefüggésben nem számol el tételes költséget, mint például bérleti díjat, fűtési díjat vagy internethasználati díjat. Tehát a felek megállapodása szerint vagy az átalány-költségtérítés vagy a tételes, számlával igazolt elszámolás alkalmazható – részletezte a szabályt az ügyvédnő.

Borítóképünk illusztráció.