Megemlékeztek Kiskőrösön az Aradi Vértanúkról

Október 6-án forradalom tört ki Bécsben. Abban az évben, jelesül 1848-ban ez már a harmadik volt. Pedig a bécsiekre nem jellemző, hogy szeretnek forradalmat csinálni. Ők nem olyanok, mint például a párizsiak. Az év mozgalmas volt számukra. A forradalmat leverte az osztrák reakció, és rögtön keresték a felelősöket. A munkások és a diákok mellett a magyarság volt a harmadik bűnbak. Hogy miért? A Pákozdnál vereséget szenvedő menekülő Jellasics hadvezér seregéhez Bécsből egy zászlóaljnyi katonát indítottak el. A barikádoknál azonban megállították őket a bécsiek. Vagyis a magyarok miatt történt mindez, azaz a büntetést előbb utóbb ki kellett mérni a bűnösökre, a magyarságra. Ez egy évvel később meg is történt. Aradon kivégeztek 13 tábornokot. Minderről dr. Csikány Tamás hadtörténész, egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos rektorhelyettese beszélt a kedd esti kiskőrösi megemlékezésen.

Október 6-án az Aradi Vértanúk falánál a Wattay középiskola diákjai adtak műsort, ahogy évek óta ez már szokás Petőfi Sándor szülővárosában.

A program keretében dr. Csikány Tamás idézte fel a kivégzett főtisztek alakjait: hangsúlyozta, hogy az aradi tábornokok hősök. A hős kifejezés jelentése többet jelent az életét feláldozó katonánál. A hős az az ember, aki többet tesz, mint egy átlagos ember. Elveszett helyzetben ő emeli fel a zászlót, és viszi rohamra a katonákat, megmenti életveszélyben a társát. Az 1848-49-es szabadságharcban számtalan hősünk volt. Köztük Damjanich János, Pöltenberg Ernő, Leiningen-Westerburg Károly, vagy Dessewffy Arisztid mind ott voltak a harctéren az első sorokban. A vértanúk között azonban voltak olyanok is, akik nem a harctéren mutatták meg képességeiket. Például Lahner György, aki a csataterek közelébe sem ment, mert a hadügyminisztérium nagyon fontos, felfegyverzési osztályát vezette. Török Ignác Komáromban ott van, de nem ostromolják meg a várat az osztrákok – mondta a rektor helyettes.

– Kiss Ernő a Délvidéken hadakozik, de inkább Pesten szeretett tartózkodni, és többnyire a kormány mellett tevékenykedik. Schweidel József a kormány mellett mindig annak a városnak a parancsnoka, ahol éppen a kormány működött. Akkor ők nem hősök? De hősök – mondta a hadtörténész. – Ők azért váltak vértanúvá, mert a magyar kormánynak tett eskü alapján döntöttek a magyar forradalom ügye mellett. Ezzel a császárnak tett esküjüket megszegték. Pedig jó néhányuk családja pont a császárnak köszönhetően emelkedhetett magas társadalmi pozícióba. Ilyen például Vécsey Károly tábornok, akinek a családja történetét tanulmányozva csak csodálkozni lehet, hogy nem állt át a császáriakhoz. Pedig a Vécseyek mindent a Habsburgoknak köszönhet. A nagyapa, Vécsey Siegbert altábornagy volt, apja Vécsey Ágoston pedig lovassági tábornokként szolgált. Ő a magyar nemesi testőrség parancsnoka is volt, grófi címet is kapott. Vécsey Károly egyik nővére Ferenc József császár egyik nevelője is volt. A tábornok fiatal korában német iskolákban tanult, magyarul alig beszélt, de a Felvidéken volt rokonsága, akik tagjai reformszemléletet csöpögtettek a felcseperedő főnemesbe. Talán ez hatott rá, amikor is a magyar ügy mellett döntött. Vécsey a győztes szolnoki csatában szerzett nevet – mondta dr. Csikány Tamás.

A történész beszéde után a megemlékezők virágokat helyeztek el az Aradi Vértanúk falánál. Ezt követően a néprajzi látványtárban a hadtörténésszel és Krámer Iván kiskőrösi magángyűjtővel találkozhattak az érdeklődők. A kötetlen beszélgetés során a szabadságharc legújabb irodalmi kiadványairól, kutatási kérdésekről esett szó.