Nehézkes elnevezni a külterületi dűlőket

Leviczky Cirill, a városvezető Fidesz–KDNP-frakció képviselője terjesztett be indítványt a legutóbbi rendkívüli közgyűlésre. Ebben kérte, hogy vizsgálja felül az önkormányzat a közterület-elnevezések megállapításáról szóló, egyébként igen régi, 1996-os helyi rendeletet. Ebben az áll: „minden, az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott önálló belterületi ingatlant, valamint külterületi beépítésre szánt területen telek megközelítésére szolgáló közterületet el kell nevezni, kivéve a lakótelepek közötti szervizutakat és a saját használatú mezőgazdasági rendeltetésű dűlőutakat”.

Leviczky Cirill szerint a rendeletet összhangba kellene hozni az önkormányzati törvénnyel, az ugyanis azt mondja ki, hogy minden belterületi és olyan külterületi közterületet el kell nevezni, amely olyan ingatlanhoz vezet, amelyen épület található. Épület pedig az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerint a következő: „jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából”.

Ez alapján tehát úgy tűnik, a törvény megengedőbb, mint a helyi rendelet. Leviczky Cirill a testületi ülésen elmondta: körzetében, Kadafalván is, de főleg Úrihegyben és Szarkás­ban, és egyáltalán Kecskemét minden külterületi részén rengeteg olyan út van, amelynek nincs neve, de az ott lakók szeretnék, ha lenne, őt legalábbis sokan megkeresik ilyen kéréssel. A képviselő szerint ez jogos elvárásuk, hiszen elég nehéz elmagyarázni az ismerősöknek, vendégeknek, vagy akár a pizzafutárnak, és rendkívüli helyzetben a rendőröknek, mentőknek, hogyan lehet eljutni a házhoz. Ez rosszullét vagy bűncselekmény esetén akár nagy hátrányt is okozhat.

Leviczky Cirill tavaly év végén szembesült azzal, hogy nem könnyű az ilyen dűlőutak elnevezése, ugyanis a jegyző elutasította egy ilyen irányú kérelmét, mondván: az út beépítésre nem szánt területen halad át, így pedig nem vonatkozik rá a városi rendelet. Ezért terjesztette be az indítványt, hozzátéve, fontos lenne foglalkozni a kérdéssel és megnyugtató megoldást kellene találni.

Felvetésére saját frakciótársai reagáltak. Falu György Tamás alpolgármester elmondta, hogy régi problémáról van szó, bár őt mindig megnyugtatja a rendőrség és a mentőszolgálat, hogy nem szoktak eltévedni, odatalálnak a külterületi házakhoz. Az alpolgármester szerint a szóban forgó névtelen utak elkeresztelésével több probléma keletkezik, mint amennyi megoldódik. Ő úgy véli, több módszer is kínálkozik egy ingatlan megtalálására, akár helyrajzi szám, akár egy GPS-koordináta segíthet.

Sipos László képviselő, városszolgáltatási tanácsnok emlékeztetett, kezdeményezésére négy-öt éve a városrendészek elkezdték feltérképezni, felrajzolni és fényképekkel dokumentálni a külterületek útjait, hogy aztán eljuttassák a mentőknek, csak az anyagot „a Városházán senki nem akarta elfogadni”. A tanácsnok szerint kis frissítéssel viszont használni lehetne ezt a gyűjtést.

Kósa József jelezte, neki is van sok tapasztalata a témában, tíz év alatt négy utcát sikerült elneveztetnie a körzetében. Szerinte a legtöbb nehézséget az okozza, hogy az ingatlanok nincsenek egy helyrajzi szám alatt, noha egy utcánál erre van szükség, és csak az kaphat nevet, ami torkolattól torkolatig tart.

Kérdésünkre Leviczky Cirill úgy nyilatkozott, ha egy utat elneveznek, nyilván járna kis vesződséggel a lakcímkártyák lecserélése a lakóknak, és a cégeknél, vállalkozásoknál az adatok átvezetése. De ezek eltörpülnek amellett az előny mellett, hogy konkrét utcanévvel, házszámmal sokkal könnyebben meg lehet találni a házat. Most például Úrihegyben rengeteg út egyformán Úrihegy tanyaként szerepel az útvonaltervezőkben, ami nem könnyíti meg az először arra járók dolgát.

Indítványát végül 19 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta a testület.