Négy évtizede segíti a különleges gondozást igénylő gyermekeket

– Hogyan indult el a gyógypedagógiai pályán?

– Székesfehérvárról származom, de régóta, majdnem négy évtizede élek Kecskeméten. Tanulmányaim során olyan tanáraim voltak, akik közül többekre még ma is példaképként emlékszem. Ez a fő oka annak, hogy végül a pedagóguspálya felé fordultam. A Kecskeméti Óvónőképző Intézetben az első évben – egy pszichológia szemináriumon – csoportos látogatást tettünk az akkor még Csányi utcán működő Gyógypedagógiai Intézetbe. Akkor kerültem először „testközelbe” a fogyatékossággal, akkor éreztem első ízben azt, hogy egy sérült ember milyen kiszolgáltatott, védtelen lehet, ha nem kap megfelelő, szakszerű segítséget a fejlődése során – talán akkor döntöttem el, hogy ennek a segítő hálózatnak mindenképpen részese szeretnék lenni. Az óvónőképző után rögtön jelentkeztem a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolára, ahol oligofrénpedagógia szakon szereztem diplomát. Ezt a képzést levelező szakon végeztem el, mert közben férjhez mentem. Ügyvéd férjem tősgyökeres kecskeméti, igazi lokálpatrióta, így szóba sem kerülhetett soha, hogy elköltözzünk Kecskemétről. Két fiunk született: Miklós, aki közgazdász és gyógyszerész, majd Márton, aki jogász diplomával a sport területén dolgozik.

– Pályafutása során mit tapasztalt, alapvetően mi változott a hátrányos helyzetű, sérült, különleges gondozást igénylő gyermekek nevelésében, oktatásában?

– Az elmúlt évtizedekben jelentős átalakulás zajlott a közoktatás, a köznevelés területén és ezek a változások befolyásolták a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátásának szervezeti kereteit is. 1983 szeptemberétől dolgozom a Kecskeméti Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola és Készségfejlesztő Iskola, Kollégium, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményben, illetve jogelőd intézményében. Szinte valamennyi osztályfokon végeztem nevelő-oktató munkát, így alaposan megismerhettem a sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos szakmai feladatokat, és azokat az oktatáspolitikai változásokat is, amelyek hatással voltak a gyógypedagógiai ellátás szervezésére. 2004 novemberétől látok el intézményvezetői feladatokat, ebben az évben terveztem először teljes szervezeti átalakítást. A Nyíri úton évtizedekig nyolc osztályos általános iskolaként működő gyógypedagógiai iskolát az intézményünk falain túl nyúló szolgáltató, egységes gyógypedagógiai módszertani intézménnyé (EGYMI) sikerült átalakítanunk. 2006 szeptemberétől számos közoktatási és szakszolgálati feladattal bővültek alapfeladataink (korai fejlesztés, fejlesztő felkészítés, konduktív pedagógiai ellátás, gyógytestnevelés, szakmai szolgáltató feladatok), és ekkortól kezdtük el működtetni az utazó gyógypedagógusi hálózatot is.

– Véleménye szerint milyen ma a társadalom, a kortársak hozzáállása a hátrányos, sérült gyermekekhez, tapasztalható-e pozitív fejlődés tolerancia, elfogadás, segítségnyújtás terén?

– A társadalom szemléletváltozását, az elfogadó attitűd, a felelősségvállalás erősödését tapasztaltuk az elmúlt évtizedben a különleges gondozást igénylő gyermekek, tanulók ellátása során. Az „elfogadó szemlélet” fokozatosan alakult ki, szép lassan természetessé vált az, hogy a tipikusan fejlődő tanulókkal egy tanteremben ülnek az atipikusan fejlődő kortársaik. Ez annak köszönhető, hogy az ezredforduló elején elkezdődött az együttnevelés a többségi intézményekben. Az utazó gyógypedagógusok „házhoz mennek”: a sajátos nevelési igényű óvodás gyermekeket, az olvasási- vagy számolási nehézséggel, vagy például autizmus spektrumzavarral küzdő, látás-, hallás-, mozgássérült, integráltan tanuló iskolás gyermeket a saját intézményükben fejlesztik. Ezt a folyamatot erősítette sok-sok önzetlen támogatás, akár civil szervezetek, de különböző cégek, multinacionális szervezetek által, vagy a pályázati források is, amelyek számunkra elérhetőek voltak és mi ki is használtuk azokat.

– Hét éve, 2013 szeptemberében alakult meg a Juhar utcai speciális iskola beolvadásával a mai intézmény. Hány szervezeti egységből áll ez, melyik milyen feladatot lát el?

– Igen, intézményünket két nagy múltú gyógypedagógiai létesítmény, a városi fenntartásban működő Kecskeméti Egységes Gyógypedagógiai Intézmény és a megyei fenntartású Juhar Utcai Gyógypedagógiai Intézmény összevonásával alapította meg a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 2013-ban. Talán ez volt a legnagyobb szakmai kihívás a munkásságom alatt, de az eltelt hét év után talán mondhatom azt, hogy sikerrel vettem és vettük az akadályokat, hiszen a „rendszer” működik. Országos viszonylatban is nagy szervezet a miénk. Székhelyintézményben, kettő tagintézményben és további két telephelyen látjuk el nevelési-oktatási kötelező feladatainkat. A székhelyintézményben, a Nyíri út 30. szám alatt általános iskola működik egytől nyolcadik évfolyamig, tanulásban akadályozott, illetve enyhén értelmi fogyatékos gyermekek számára. Ehhez a szervezeti egységhez tartoznak a beszédjavító osztályok, pontosan négy csoport, amelyeknek a Móra Ferenc Általános Iskola ad helyet. Ide azok a tanköteles korú gyermekek kerülhetnek, akiknél logopédus javaslata alapján, az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdők körében, a nyelvi fejlődés zavarát diagnosztizálta a szakértői bizottság. A tanulók egy tanévet járhatnak ide, iskolaelőkészítő jelleggel, így az első osztály követelményeit két év alatt teljesítik. A nálunk töltött egy év alatt – napirend, órarend szerint – intenzív logopédiai fejlesztésben részesülnek. A következő tanévtől minden gyermek a számára kijelölt, körzetileg illetékes általános iskolában folytathatja a tanulmányait. A székhelyintézményben történik az utazó gyógypedagógusi hálózat működtetésének szervezése is.

– A Szalag utcai Autizmus Centrumban tanulásban- vagy értelmileg akadályozott, emellett autizmus spektrumzavarral küzdő tanulók számára biztosítunk gyógypedagógiai ellátást. A gyermekeket általános iskolai, illetve készségfejlesztő (középfokú) iskolai, vegyes életkorú csoportokban fejlesztjük. Négy éve minden tanévben indítunk iskolaelőkészítő jelleggel működő tanulócsoportot átlagos képességű, jó intellektusú, de autizmussal élő tanulók számára a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában. Tanulóink itt külön csoportba járnak, de az órák közti szünetekben, az ebédlőben, iskolai rendezvényeken együtt vannak a rákóczis diákokkal. Ebben a csoportban a fejlesztési cél az, hogy a többségi általános iskolákban elvárt viselkedésmintákat és tanulási készségeket minél eredményesebben sajátítsák el az ide járó gyermekek egy tanév alatt, hogy később minél sikeresebb legyen az integrált nevelésük-oktatásuk. Intézményünk Juhar Utcai Tagintézményében értelmileg akadályozott, valamint súlyosan és halmozottan sérült tanulók számára biztosítjuk a szakszerű gyógypedagógiai ellátást óvodai, általános iskolai, készségfejlesztő iskolai és kollégiumi csoportokban. Fejlesztő nevelés-oktatás keretében kapnak ellátást a súlyosan és halmozottan sérült tanulók.

– Hány szakember dolgozik az intézményben?

– Közel 230 munkavállaló dolgozik az intézményben, 135 fő pedagógus és több mint 94 fő pedagógiai munkát segítő munkatárs. 476 gyermek, tanuló jár hozzánk és további több mint 500 fő integráltan tanuló sajátos nevelési igényű tanulónak biztosítunk utazó gyógypedagógusi ellátást, akik a többségi iskolákba járnak.

– Kecskeméten jelenleg milyen helyzetben van a gyógypedagógia? Van-e szakemberhiány?

– Azt gondolom, hogy Kecskeméten a gyógypedagógiai ellátórendszer, amelynek zászlós hajója a mi intézményünk, viszonylag kiegyensúlyozott helyzetben van. Sajnos gyógypedagógus-hiánnyal mi is küzdünk, úgy, mint hazánkban szinte minden hasonló típusú intézmény. A hiányzó szakemberek feladatait az EGYMI gyógypedagógusai többletórában látják el. Az utazó gyógypedagógusi feladatok szervezése során arra törekszünk, hogy ne legyen ellátatlan sajátos nevelési igényű gyermek, de sajnos előfordulhat, hogy nem tudjuk a szakértői bizottságok által javasolt összes óraszámban biztosítani a fejlesztéseket. Intézményünk a gyógypedagógusképző intézmények kijelölt gyakorlóhelye. A gyakorlatukat nálunk teljesítő hallgatók közül igyekszünk az utánpótlást biztosítani, az elmúlt évek tapasztalatai alapján tanévenként két-három hallgatót veszünk fel. A pályakezdő kollégák számára motiváló erő a nálunk megtapasztalt kiegyensúlyozott munkahelyi légkör és a mentorháló működtetése. Kellő szakmai tudással és tapasztalattal rendelkező, kiváló kollégák a mindennapi munkájuk során folyamatosan segítséget nyújtanak a pályakezdők számára.

– Mennyire nehéz és összetett feladat egy ilyen intézményt vezetni?

– Óriási felelősség egy olyan többcélú intézmény vezetői feladatainak ellátása, mint a miénk. Az oktatáspolitikai változások, a szakmai munkát és az ellátás szervezését szabályozó jogszabályok folyamatos változásai, a szülői igények kielégítése, a munkaügyi problémák kezelése, az adatszolgáltatások határidőre történő elkészítése – mind-mind próbára tették a vezetői képességeimet. Azt gondolom, hogy a legfőbb erényeim közé tartozik a rugalmasság, aminek köszönhetően viszonylag gyorsan tudok reagálni a változásokra. A felmerülő problémákat mindig a legrövidebb időn belül igyekeztem megoldani, és törekedtem arra, hogy az érintettek bevonásával kezeljem azokat. Persze ahhoz, hogy rendben menjenek a dolgok, arra is szükség volt, hogy olyan munkatársakkal dolgozzak együtt, akik hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek. Nekem ebben nagy szerencsém volt, kiváló vezetőtársakkal és az innovációra mindig nyitott kollégákkal tevékenykedhettem.