Utálta a hideg vizet, ma már jeges fürdőket vesz a tanár

– Az egész úgy kezdődött, hogy Juhász Zoltán testnevelő kollégám tréfából megjegyezte: „Ákos, ne öregedj meg!” Ez szöget ütött a fejembe, és elkezdtem komolyan utánaolvasni, mit is tehetnék az ügy érdekében – vág bele Szemlér Ákos. A kecskeméti Zrínyi Ilona Általános Iskola most 42 éves testnevelő tanára – akinek életében a kungfu is jelentős szerepet játszott – már régóta vegetáriánus, de innentől kezdve még jobban elkezdett odafigyelni a helyes táplálkozásra, a légzésre, majd barátja, Farkas Tibor ajánlására gyakorolni kezdte a hidegadaptációt, a szervezet hidegtűrő képességének fejlesztését is.

– Az élsportolók között ma már bevett dolog, hogy edzések után beülnek egy jégkockákkal teli kádba. Ez gyorsítja a szövetek regenerációját, javítja a vérkeringést és erősíti az immunrendszert is. A jeges fürdőzés a japánoknál, oroszoknál és finneknél népi hagyomány, ünnep, és mint az elmúlt hónapokban kiderült számomra, itthon is művelik több százan. Felkeltette az érdeklődésemet, csakhogy volt egy bökkenő: ha valaki, hát én tényleg nagyon utáltam korábban a hideget. Emlékszem, tavaly május 1-jén próbáltam ki először, milyen is a megszokottnál hűvösebb vízzel tusolni. Csak azért nem üvöltöttem fel a Széchenyivárost, mert már aludtak a gyerekek. Fájt, nagyon fájt, szörnyű volt! Utána viszont úgy éreztem, el bírnám húzni a Vízműdombot a tó másik oldalára és vissza – folytatja mosolyogva.

Az első megpróbáltatások nem riasztották el, másnap, harmadnap is így tusolt, és ez szokásává vált. Mint mondja, kezdett rájönni, hogy a hideg víztől való irtózásunk nem fiziológiai eredetű, hanem úgymond ez is „agyban dől el”, a szívbetegek kivételével gyakorlatilag bárki fel tudna készülni egy dermesztő jeges mártózásra.

A testnevelő tanár hangsúlyozza a fokozatosságot, a tréningezést, szoktatást, hiszen egy ilyen extrém úszásnak, mint amit ő mutatott be Tőserdőn, nem lehet egyik napról a másikra nekivágni; nemcsak alapos trenírozást, hanem felelősségteljes magatartást is kíván. Ő is szép lassan jött bele, miközben megtanulta a szükséges speciális légzőgyakorlatokat. Nyáron addig jutott el, hogy szinte akármeddig képes volt elviselni a hideg zuhanyt.

– Irtó büszke voltam magamra, aztán kicsit elszállt a harci mámor, mikor megmértem, mit is bírok: 17 Celsius-fokot mutatott a hőmérő. Hát ez bizony messze van a fagyponttól. Ősszel a szabadidőközpontban, a strandon párszor belemerültem a 13–14 Celsius-fokos vízbe, és meglepően jól viseltem – sorolja Ákos a lépcsőfokokat.

Ekkor adódott egy kis gyakorlati probléma: hol tud majd ennél hidegebb fürdőt venni? Végül egy ismerőse felajánlotta a kertjét, Ákos itt ásott egy gödröt, befóliázta és teleengedte vízzel. Ahogy jött a tél, nem adta fel a kísérletezést, és egyre lentebb tolta a határt: 11 fok, majd 7, aztán már csak 3 fok volt a „gödörwellnessben”. Kétszázötven nap elteltével jutott el odáig, hogy csobbanás előtt fel kellett törnie a jeget, és csak utána tudott nyakig elmerülni a házi készítésű medencében. Végül úgy érezte, megvan a kellő gyakorlat, így következhetett a már említett két-három perces tőserdei úszás.

– Mire idáig eljut valaki, hozzá van szokva, hogy szinte harap a víz, először gyorsul, majd mélyül és lassul a légzés, fokozódik a vérkeringés. Egyáltalán nem volt kellemetlen érzés, komfortosnak mondanám, persze csak bizonyos ideig. Amikor a lábujjak jelezni kezdenek, hogy elég, akkor abba kell hagyni – összegez.

Hogy fura időtöltéséhez mit szólnak mások? Felesége maximálisan támogatja, megbízik benne, hogy csak olyan fürdőzést vállal, amit biztonsággal, minden rizikó nélkül meg tud oldani.

– Valószínűleg sokan kötözni való bolondnak tartanak, hogy télen a jeges vízbe megyek, de ők nem tudják, hogy ez egy világszerte alkalmazott egészségnövelő módszer, és azt sem, hogy hosszú hónapok felkészülése áll mögötte. Mások azt mondják, hű de klassz, amit csinálok, de ők nem lennének rá képesek. Pedig nagy eséllyel igen, hiszen rengetegen át tudják úszni a Balatont is, vagy lefutják a maratoni távot. Ez is egy ilyen teljesíthető kihívás, csak másfajta – jelenti ki. És mielőtt tanítványai szülei esetleg aggódni kezdenének, megnyugtatásként nevetve hozzáteszi: természetesen diák­jainak nem teszi kötelezővé a jeges fürdőzést.

Nyitottságra is szükség van az egészségfejlesztéshez

Elgondolkodásra ösztönöz, ahogy Szemlér Ákos látja a hazai közgondolkodást az egészség témakörében.

– Itthon még nem igazán vannak hagyományai az egészségfejlesztésnek, leginkább a betegségek kezelésén van a hangsúly. A testi bajokról mindenki rengeteget tud, a megelőzésük módszereiről viszont sokkal kevesebbet. A táplálkozás, légzés terén is ez tapasztalható. Általában a régi hagyományos ételek kerülnek asztalra, amiről tudjuk, hogy nem éppen egészségesek, mégis azokat fogyasztjuk. A légzéssel egyáltalán nem foglalkozunk, pedig helyes technikával sokféle betegséget meg lehetne előzni. Nagy baj, hogy a megszokottól eltérő dolgokhoz eleve szkeptikusan, kizárólag érzelmi alapon állunk hozzá, pedig a nyitottság egészségünk megőrzése terén is fontos – véli a kecskeméti tanár.