Józsa Katalin: A dráma segíti az önismeretet

– Honnan jött az ötlet 1989-ben, hogy megalakítsák a Drámapedagógiai Műhelyt? – kérdeztük Józsa Katalint, a műhely alapító-vezetőjét, a Hírös Agóra Kulturális és Ifjúsági Központ drámapedagógusát.

– Főiskolai tanítási gyakorlatomat az ország egyik legkiválóbb drámapedagógusa, a tiszaalpári születésű, Jászfényszarun élő Kovács Andrásné mellett végeztem. Hamar ráismertem, hogy ez az én műfajom. Pályakezdőként szerettem volna a drámapedagógia módszerét népszerűsíteni, mely akkor még csak kevesek számára volt ismert. Mivel ebben az időben nem voltak még rendszeres tanfolyami továbbképzések, így hétvégi szakmai műhelyeink sokak érdeklődését felkeltették.

– Kik voltak az alapítók?

– A kecskeméti műhely megalakítását Kovács Andrásné Rozika néni drámapedagógiai képzései alapozták meg, aki hosszú éveken át volt elkötelezett támogatója és segítője a nálunk folyó munkának. Az alapítók körét Kulcsár Marianna, Farkashalmi Erzsébet, Juhász Emma, Nádas Mária, Monzák Péter, Tolnai Ottó, Orbán Edit, Gellért Imréné, Kormányosné Makai Eszter – mindannyian általános iskolai tanárok – és jómagam alkottam, pár év múltán csatlakozott hozzánk Török László, Zum Erika és azóta még sokan mások. Jelenleg 35-40 főre tehető a műhely szakmai köre. Kecskeméten túl az ország számos településéről és határon túlról is kapcsolódnak hozzánk érdeklődő szakemberek. Én a kezdetektől a közművelődési oldalát erősítem a műhelymunkának.

– A műhelyen belül milyen programok valósultak meg a három évtized alatt?

– Módszertani képzések, tehetséggondozó programok, művészeti találkozók, táborok tartoznak a műhelyünk tevékenységi körébe. Számos népszerű, valamint rangos közművelődési és drámapedagógiai program szakmai hátterét teremtettük meg az évek során. Saját programjainkon túl segítjük az iskolai dráma-színjátszó műhelyek szakmai munkáját és színházi nevelési foglalkozásokat dolgozunk ki, valósítunk meg.

– Mondana példákat a programjaikra?

– Elsőként említeném a magyar népmeséket feldolgozó Dramatikus játszóházakat, melyek 1987 óta szerepelnek az Ifjúsági Otthon programjában. Különleges, színházi, népi játékos, énekes elemeket ötvöző gyermekfoglalkozásokon a játékvezető animátorok és a részt vevő gyerekek közös improvizációs játékában elevenedik meg a mesei történet. 1991-ben szerveztük meg az első parádfürdői Fantázia drámajátszó tábort, amelynek sikere azóta is töretlen. A kerettörténetnek megfelelően alkotjuk meg Fantázia Birodalmát – egy elképzelt emberi közösséget: szokásait, ünnepeit, törvényeit. Játszottunk már a honfoglalás, az államalapítás koráról, a végvári és a kuruc időkről, de témánk volt a párválasztás és a vándorszínészek élete is. Újabban drámajátszó táboraink fő témája az ember és a természet kapcsolata, melyhez a tábor erdős, hegyvidéki környezete kiváló helyszínt kínál.

– Milyen más programjaik vannak még?

– 1993-ban csatlakoztunk az országos Weöres Sándor Gyermekszínjátszó Találkozóhoz, és azóta minden évben megszervezzük a megyei fordulóját. Évenként HOLMI címmel regionális drámapedagógiai módszervásárt szervezünk a szakembereknek, a tapasztalatcsere, a továbbképzés érdekében. Kiemelt programjaink sorát erősíti még 1997 óta a Versmondók találkozója, mely minden évben diákok százai számára teremti meg a bemutatkozás lehetőségét, és erősíti bennük a költészet szeretetét.

– A drámapedagógiai képzéseik felsőfokú végzettséget is adtak?

– Igen, ilyenre is volt példa, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola kihelyezett drámapedagógus-továbbképzése keretében 1998 és 2007 között három évfolyamon, 63-an vehették át diplomájukat az Ifjúsági Otthonban.

– A képzéseiken csak magyar szakos tanárok vettek részt?

– A drámapedagógia nem kötődik egyetlen műveltségterülethez, tananyaghoz. Gazdagítja, interaktívabbá teszi a tanórát, bármilyen témáról, tantárgyról is legyen szó. Hasznos módszer a művészeti tárgyak, a történelem, a természet- és hagyományismeret területén egyaránt. A dráma kifejezés okán az első gondolat legtöbbször a színjáték, és ez, a módszer gyökereit tekintve meglapozott is, mert nagyon sok színházi elemmel dolgozunk. De a lényeg mindig a csoporttal való közös alkotói munka. Nézetem szerint, drámapedagógia-eszközökkel lehet hiteles gyermek-, diákszínjátszó előadást létrehozni, mert a gyerekek, fiatalok ily módon alkotótárssá is válnak. Szakmai munkánk intézményi hátterét a Kecskeméti Ifjúsági Otthon – majd a Hírös Agóra Kulturális és Ifjúsági Központ Nonprofit Kft. teremtette – teremti meg.

– Milyen előnyei vannak a drámapedagógiai módszereknek?

– A dráma elmélyíti a tanulást, mert a megélés élményét kapcsolja hozzá. Segíti az önismeretet, a társakkal való kapcsolat kialakítását, a kommunikációt, a problémák megbeszélését, megoldását. A résztvevők magabiztosabbá válnak, szereplési, közösség előtti megnyilvánulási készségük javul – hiszen „tét nélkül”, játékban próbálhatják ki magukat egy-egy élethelyzetben.

– Milyen korosztályt szólítanak meg a programjaik?

– Drámapedagógiai Műhelyünk programjai kisiskoláskortól kezdődnek, de óvónők is tagjai a közösségünknek, hiszen nagyon szerencsés, ha már az óvodások játékfoglalkozásaiban is megjelennek a drámás eszközök. A népi játékok nagyon sok dramatikus elemet tartalmaznak. Az életkor haladtával természetesen az alkalmazott drámajátékok változnak. A tapasztalat azt mutatja, minél korábban kezdjük el, annál jobb az eredmény, hiszen a kisgyerekek alapkészsége a játék.