Három órán át vitatkoztak Kecskemét 2020-as költségvetéséről

A Fidesz-KDNP frakció 12 voksával, az ellenzéki Szövetség a Hírös Városért Egyesület tartózkodásával fogadták el Kecskemét jövő évi költségvetését. Három órán át tartott a vita, a két oldal többször vádolta egymást csúsztatással.

Hraskó István

Fotó: Bús Csaba

Ahogy az az elmúlt években megszokottá vált, idén is a decemberi testületi ülésen tárgyalták Kecskemét következő évi költségvetését. Az előterjesztés szerint a 2020-as büdzsé “a fejlődés, a biztonság és a kiszámíthatóság értékein alapszik”. A tervezésnél kiemelt szempont volt, hogy a fejlődés a város minden részében érzékelhető legyen, életminőségbeli változásokkal. Cél egy fenntartható és élhető város és térségének kialakítása. Azt is hangsúlyozzák, hogy a kiszámítható működés a takarékos gazdálkodásnak köszönhető. “A város gazdálkodása stabil hátteret biztosít az önkormányzat által fenntartott intézményeknek és cégeknek, gondoskodik a rászorulókról, mindemellett pedig képes fejleszteni a várost” – áll az összegzésben.

Az 54,3 milliárd forint mérlegfőösszegű költségvetés legnagyobb része a Modern Városok Programból, az uniós finanszírozású programok megvalósításából adódik, 28 folyamatban lévő EU-s beruházásról gondoskodik az önkormányzat, jelentős önerő biztosításával. Azt is kiemelik, hogy városüzemeltetésre is egyre többet fordít az önkormányzat, hogy Kecskemét “szebb, tisztább, élhetőbb legyen”. Figyelembe kellett venni az előkészítéskor azt is, hogy a beruházásoknál menet közben 20-50 százalékkal nőttek a költségek, és fedezet szükséges a béremelésekhez.

A helyi adóbevételek továbbra is növekednek, idén 11,8 milliárd folyt be a város kasszájába, jövőre már 13,6 milliárd forinttal kalkulálnak. Döntő hányada, 12 milliárd az iparűzési adóból származik, 1,55 milliárd forint az építményadóból, 75 millió pedig idegenforgalmi adóból. Gépjárműadóból 40 százaléknyi, azaz 415 millió marad a városnál. Az iparűzési adó további emelkedése “mutatja a legjobban, hogy Kecskemét az országos átlagnál dinamikusabban fejlődő város” – áll az előterjesztésben. Általános tartaléknak 1 milliárd 50 millió forintot terveztek be az előre nem látható kiadások fedezetére. A projektek sikeres megvalósításához – többek között a Zrínyi és az Arany iskola, valamint a Margaréta otthon energetikai korszerűsítéséhez – 2,4 milliárd forint finanszírozási hitel felvételére van szükség.

Néhány érdekesebb tétel: a közterületek fejlesztésére 1 milliárd 50 millió forint az előirányzat, ezt járda-, út-, parkoló- és kerékpárút építésére, utak felújítására és zebrák létesítésére fordítják. Zöldfelület-rendezésre 74 milliót állítottak be, ebből fedezik többek között a Homokbányán kivágott fák pótlását, a Piszekút tér rendbetételét és egy közösségi tér kialakítását a Csalánosi erdőben. A lakossági önerős beruházások támogatására 555 millió a keret, ebből jut 130 millió forint a Hetényvezér utca leaszfaltozására és 325 millió a Halasi úti hobbik szennyvízelvezetésének kiépítésére.

A polgármester tájékoztatója után következett a frakcióvezetők, majd a bizottsági elnökök felszólalása, utána a kérdések, majd a hozzászólások. Közel 3 órán keresztül tartott a vita, több pengeváltással a városvezető frakció és az ellenzék között. Király József (Szövetség) különösen élesen bírálta a tervezetet, mondván, a Fidesz-KDNP nem okult az októberi választási eredményekből, és ugyanott folytatja, ahol eddig, pedig a választók jelezték elégedetlenségüket. Kijelentette azt is, szemetes és koszos a város, többet kellene rá költeni. Szemereyné Pataki Klaudia válaszában egyrészt leszögezte: a választás után levonta a következtetéseket, nyitottan egyeztetésre hívta az ellenzéket a költségvetés tervezete kapcsán, ahol elmondhatták volna javaslataikat, észrevételeiket, de a Szövetség képviselői ezt nem tették meg, Dobos József kivételével.

– Nem gondolnám, hogy a városnak végtelenségig kell költeni a költségvetésből a felelőtlen emberek szemetelésére, és hogy az lenne a feladatunk, hogy buzdítsuk a lakosságot, tessék csak szemetelni nyugodtan, mi majd összetakarítunk. Nem erre kellene a város közpénzét költeni, az illegális szemét elszállítása így is évente megközelíti a 200 millió forintot – jelentette ki a polgármester.

A költségvetést végül a Fidesz-KDNP frakció voksaival, az ellenzék tartózkodása mellett fogadta el a testület.

Mi lesz a VTP-vel?

Többször előkerült a vita során a Városi Támogatási Program, amelyet még 2011-ben indított el a város, hogy segítse a sport, a kultúra, ifjúságpolitika, idősügy, közbiztonság, oktatás, fogyatékkal élők támogatására létrejött szervezeteket céljaik megvalósításában. Az előző években 110 millió forint volt erre a keret, mostantól viszont eddigi formájában megszűnik, illetve összeolvad a választókerületi kerettel – és a jövő évi költségvetésbe már bekerült a választókerületi támogatási program 174 millió forintos előirányzattal, melynek szabályrendszerét, a választókerületi testülettel kapcsolatos szabályokat februárban alkotják meg. Szemereyné Pataki Klaudia a változtatást azzal indokolta, hogy az utóbbi években kialakult működési mechanizmus nem felelt meg a változó igényeknek. Mint mondta, a keret felosztásáról való döntés közelebb kerül a választókhoz (eddig a polgármester hatásköre volt), hiszen a helyben élők tudják megítélni, hogy az adott területen tevékenykedő civil szervezetek mennyire végeznek hasznos tevékenységet. A polgármester hangsúlyozta, a civilek így sem kapnak kisebb támogatást, mint eddig, csak a súlypontokat szeretné áthelyezni, és egy demokratikusabb döntési folyamatot kialakítani, ami pedig értékes, az a jövőben is támogatást kap.

Vélemények, hozzászólások

Szemereyné Pataki Klaudia polgármester: A folyamatban lévő felújítások befejezése és a béremelések fedezetének biztosítása kapott nagy hangsúlyt. Érzékelik a lakossági igényeket a közlekedésfejlesztés terén. Közel 1 milliárd forint értékben részesülnek közvetett támogatásban a civil szervezetek, közösségek azáltal, hogy ingyen használják a városi létesítményeket.

Dr. Szeberényi Gyula alpolgármester, a Fidesz-KDNP frakció vezetője: Bevételi oldalon folytatódik Kecskemét gazdaságának dinamikus bővülése. Indokolt az óvatosság is, hiszen az eurózóna növekedési előrejelzései is kedvezőtlenek. A város úgy tudja növelni adóbevételeit, hogy sok más várostól eltérően a lakosságot alig adóztatják, nincs telekadó és kommunális adó. A gazdasági teljesítőképesség miatt viszont állami támogatást is csak oktatási, kulturális és és szociális feladatokra kap Kecskemét, a városüzemeltetést saját bevételből kell megoldani. Nem túlzás ezek után a gúzsba kötve táncolás kifejezéssel jellemezni a költségvetést és annak végrehajtását.

Lejer Zoltán, a Szövetség a Hírös Városért Egyesület frakcióvezetője: mindenki látja, hogy Kecskemét településszerkezete miatt óriási különbségek vannak egyes városrészek között, a peremkerületek felzárkóztatását nem biztosítja a költségvetés. A Városi Támogatási Program megszűnése után nem látni az elosztási mechanizmust. Sajnálatos, hogy a választókerületi keret és a VTP összevonásra került. Szeretnék, ha a VTP utáni rendszer szabályozása során nem lenne hátrányos megkülönböztetést civil szervezetek között.