Hogyan lehet úgy tanítani, hogy a diák motivált legyen?

A magyar oktatási rendszer nagy problémája, hogy igen nagy tananyagot szeretnének megtaníttatni a gyerekekkel, a hagyományos módszertani eszközök révén. Pedig azok az országok a sikeresek, ahol elsősorban nem a tananyag mennyiségére fókuszálnak, hanem arra, hogy a gyerekek motiváltak legyenek, szeressenek iskolába járni és ott tanulni – mondta el hírportálunknak a csütörtöki konferencia kapcsán Rigó Róbert, a Pedagógusképző Kar dékánja. A szakmai tanácskozáson közel húsz előadás hangzott el az élményközpontú tanításról, amely persze már hazánkban is elkezdett teret hódítani, egyre több iskolában alkalmazzák a csoportmunkát, a különböző témák, projektek köré épülő oktatást.

– Egyre fontosabb, hogy a pedagógus inkább szervezve segítse a tanulási folyamatot, és próbálja elérni, hogy a gyerekek szívesen, aktívan cselekedve tanuljanak. Mindazok a módszertani eszközök, amelyek ebbe az irányba visznek, nagyon hasznosak – jelentette ki a dékán.

Szinger Veronika dékánhelyettes úgy látja, hogy az irodalomtanárok egy része ragaszkodik a kötelező olvasmányokhoz, amelyek viszont több évtizede ugyanazok.

– Tudomásul kell venni: ahhoz, hogy az olvasást, irodalmat megszerettessük a mai gyerekekkel, nekünk tanároknak is sokkal jobban kell ismernünk az elmúlt évtizedben a piacon megjelent könyveket. Rendkívül jó kötetek vannak az ifjúság számára, ezeket szükséges jobban belevinni az oktatásba. A kerettantervet lehet rugalmasan értelmezni, és szerencsére sok kolléga a klasszikus kötelezőket párhuzamba állítja a mai, gyerekekhez közel álló gyermek-és ifjúsági kiadványokkal, amelyek tényleg olvasóvá fogják őket nevelni – magyarázta.

A dékánhelyettes hozzátette: a tanárnak nagy a felelőssége, hogy mutassa fel az értékes irodalmat, de az a jó, ha ezen belül a diákoknak is van lehetőségük választani a könyvek közül. Rigó Róbert szerint az alsó tagozatban különösen hangsúlyos, hogy pozitív olvasásélmények érjék a gyerekeket, így a tanítónak rugalmasan kell tudnia reagálnia a gyorsan változó könyvpiacra. Ez nem könnyű feladat, hiszen a kínálat óriási, a minőség viszont eltérő, akár a szöveg, akár az illusztráció terén is.

A nyelvtanításnak is egyre nagyobb a jelentősége, és nemcsak azért, mert a következő tanévtől már csak középfokú nyelvvizsgával lehet felsőoktatási intézménybe bekerülni, de a globalizáció miatt értelemszerűen jól felfogott érdeke is a fiataloknak elsajátítani egy vagy több idegen nyelvet. Rigó Róbert véleménye szerint ez az egyik leginnovatívabb terület az oktatásban, hiszen a külföldi tankönyvpiac is hatást gyakorol rá, és az internet révén a diákok is rengeteg segítséget kaphatnak például külföldi filmek, klipek, weboldalak eléréséhez.

– A nyelvoktatásban is az a legfontosabb, hogy a diákokat elkötelezetté tegyük, ez fogja eredményezni, hogy a talán kevés tanórán kívül is használja a nyelvet, ő maga is megkeresi a gyakorlási lehetőségeket, saját magának teremt tanulási alkalmakat: zenét hallgat, könyvet olvas, levelezik, barátkozik, programokban vesz részt – mondta Szinger Veronika.

Már ovis korban?

A konferencián bemutattak egy módszert, mellyel játékos formában már óvodás korban el lehet kezdeni a német nyelv oktatását. De vajon érdemes-e? – tettük fel a kérdést a dékánhelyettesnek.

– Kutatási eredményekre tudok hivatkozni, amely szerint semmi sem indokolja, hogy érdemes nagyon korán elkezdeni az oktatást, mert nincs kimutatható hatása. Viszont ennek az ellenkezője is igaz: nem lesz semmi baja a gyereknek, ha akár az óvodában, vagy az iskolában már első osztálytól biztosított az idegennyelv-oktatás, és ha pozitív élményeket szerez, akkor kifejezetten előnyös is lehet. De akkor sincs probléma, ha később kezdi el intenzívebben tanulni, akkor is ugyanolyan eredményeket lehet elérni – nyilatkozta Szinger Veronika.