Tizenharmadszor tartottak misét Ludasszálláson

„Vadász vagyok Hunor s Magor nyomán/ Sok kincset őrzök, mit rejt szép hazám” – csendültek fel a vadászok himnuszának sorai Szeredy Krisztina énekművész előadásában, aki visszatérő vendége a ludasszállási évadnyitóknak. A Leányfalusi Vilmos karnagy, orgonaművész vezette főszékesegyházi kórus és viseletbe öltözött szakmáriak mellett ezúttal is sokan érkeztek a kápolna búcsújára az ország minden tájékáról.

A szentmise kezdetén dr. Mészáros István titeli prépost köszöntötte az egybegyűlteket és emlékeztetett arra, hogy szeptember 7-én, napra pontosan 400 évvel korábban szenvedtek vértanúságot a kassai vértanúk.

– Kőrösi Márk esztergomi kanonokot, Grodecz Menyhért és Pongrácz István jezsuitákat katolikus hitük megtagadására akarták rábírni, de ők inkább gyönyörűségesnek tartották Istenért meghalni. Velük lelkileg közösségben mi is szentmisére készülünk, itt, a semmi közepén – fogalmazott a misét celebráló prépost, aki hozzátette: nem sok hasonló rendezvény van az országban, mint amilyet évenként megtartanak Ludasszálláson.

– A vadászokról sok mindent mondanak és még többet gondolnak az emberek. Furcsa figurák az őket közelebbről nem ismerők számára, mert vadászéletüket sajátos szertartások kísérik. De aki vette a fáradságot és előítéleteit levetkőzve megpróbálta megérteni őket, rájöhetett, hogy a vadászhagyományok és rítusok által ezek az emberek az együvé tartozás fontosságát, a természet, különösképpen pedig a vad iránt érzett tiszteletüket és szeretetüket juttatják kifejezésre. Ezt az együvé tartozást segít megélni a Szent Hubertus-­mise is. Ezek mind olyan egyetemes értékek, amik vadászó és nem vadászó emberek számára is egyaránt fontosak: vagyis, van itt valami közös nevező, ami nemhogy elválaszt, hanem inkább összeköt. Konkrétan a természet, az élővilág iránt ragaszkodó szeretet, gondoskodás, végső soron a Teremtő Isten előtti hódolat, aki mindezeket létbe hívta és bennünket velük gyönyörködtet – hangzott el dr. Mészáros István köszöntőjében.

A kápolna előtti ravatalra kerülő szarvasbika is egy ilyen „gyönyörforrás” volt. A páratlan, 22-es trófeájú „királyi vadat” a messze földön híres Örjegen lőtte Tóth Tamás debreceni vendégvadász. A 12 ezer hektáros területen működő Homokmégyi Dózsa Vadásztársaság tagjai büszkék lehetnek a náluk élő szarvaspopulációra, amik között már idén is akadt nyolc kapitális trófeájú bika. A most terítékre került, 12 év körüli vad fejdíszét úgy 11 kilogrammosra saccolták a vadászok. Homokmégy és környéke gazdag vadakban, és a vendégvadászatból érkező bevételre nagy szüksége van a vadásztársaságnak, mert minden évben jelentős tételt tesz ki a vadkárok megtérítése, hiszen egy népes szarvasrudli komoly pusztítást tud okozni a földeken.

A szentmisét követően a kápolnát felújíttató Tóth Kálmán mondott köszönetet minden segítőjének, aki hozzájárul az évenkénti alkalmak megtartásához. Azt azonban hozzáfűzte: egészségi állapotára való tekintettel a hagyománnyá lett ceremóniák szervezésének stafétáját átadná másoknak. A misét követő szeretetvendégség ezúttal sem maradt el, ahol a szürke marhából készített gulyás mellett az idei ország tortáját, a Boldogasszony csipkéje elnevezésű málnatortát is megkóstolhatták a résztvevők.

Bács-Kiskun megye is bekapcsolódik a világkiállításba

A 2021-ben hazánkban tartandó vadászati kiállítás kapcsán dr. Mészáros István – aki az Országos Magyar Vadászkamara Bács-Kiskun Megyei Területi Szervezete etikai bizottságának elnöke – elmondta: megyénk is több nívós programmal készül.

– Egy állandó vadászati kiállítás létrehozását is előkészítjük a hajósi volt érseki kastélyban – közölte a tervekről Mészáros István, aki hozzátette: „a kiállítás akkor igazán a miénk, ha közadakozásból együtt hozzuk létre”, ezért felajánlásokat várnak az állandó kiállítóhely anyagának gazdagításához. Mint elhangzott: a kiállítás témája a Bács-Kiskun megyei vadászok barangolásai a Kárpát-medencében az Alpoktól a Kárpátokig lesz.