Újra lehet szabadon etetni a macskákat és a galambokat Kecskeméten

A közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló rendeletet 2017 tavaszán fogadta el a képviselő-testület. Annak eldöntését, hogy helyi szinten mi tekinthető az együttélést sértő cselekedetnek, a törvény az önkormányzatokra bízta. Persze olyan tevékenységet nem tehettek bele, amelyet a törvény bűncselekménynek vagy szabálysértésnek minősít, vagy amelyért más jogszabály miatt közigazgatási bírság jár. Az elfogadott rendelet szerint 50 ezer forintos helyszíni bírságot, vagy 200 ezer forintos közigazgatási bírságot is kaphat Kecskeméten az, aki kocsijával az út melletti füves sávon parkol, háza előtt nem irtja ki a parlagfüvet, de annak is tartania kell büntetéstől, aki ellop, összefirkál vagy letakar egy utcanévtáblát, vagy emlékművön, lejárati lépcsőn, kőpadon, szökőkúton gördeszkázik.

Két éve a galambok, kóbor kutyák, macskák és más gazdátlan állatok közterületi etetésének tilalmát (és adott esetben ezért közigazgatási vagy helyszíni bírság kiszabását) is megszavazták a képviselők.

Egy sajtóbeszélgetésen Szemereyné Pataki Klaudia polgármester a szabályozás szükségességére a galambokat hozta fel példaként, mondván, ürülékük fertőzésveszélyt jelent, és rongálja a fa- és fémfelületeket. Most a rendelet visszakerült a testület elé, mert – mint az kiderült a múlt heti ülésre készült előterjesztésből – gondok voltak vele, mégpedig éppen az állatoknak adott eledel miatt. Az alapvető jogok biztosának megkeresése alapján a megyei kormányhivatal szakmai konzultációt kezdeményezett a jegyzővel. Mint utánanéztünk, az országban máshol is hoztak a kecskemétihez szinte teljesen hasonló rendelkezést (a főváros IV. kerületében, Újpesten), és azzal a Kúria foglalkozott is. A legfőbb bírói fórum többek között rámutatott:

„önmagában az állatok etetése – legyen szó közterületi vagy magánterületen megvalósuló etetésről – nem minden esetben és nem magától értetődően tekinthető másokat zavaró cselekedetnek”.

Hangsúlyozta a Kúria azt is, hogy nem egyértelmű, hogy pontosan miként határozható meg az a magatartás, amely a rendelet által tiltott etetés körébe tartozik. Összegezve, az újpesti – és így a kecskeméti – szabályozás túlmutat a köztisztaság és a közrend védelmén, és megfogalmazása túl általános, így célszerű hatályon kívül helyezni.

A kecskeméti képviselő-testület így nem is igen tehetett mást, mint kivette a közösségi együttéléses rendeletből a gazdátlan állatok etetésének tiltását. Egyébként túlzás lenne állítani, hogy a Városrendészet a galambok és kóbor macskák barátainak megbírságolását tűzte volna ki elsődleges céljának, és indított volna ellenük hatalmas akciókat. Az elmúlt két évben összesen két ilyen eljárás indult, egy bejelentés alapján, egy pedig hivatalból, és végül mindkettő az etető személy figyelmeztetésével (nem pedig pénzbeli megbüntetésével) zárult.