2019.04.21. 15:34
A múltról mesélnek a régi kunhalmok
A minket körülvevő környezet évszázadokon át képes hűen megőrizni egykori élővilágát, az ott élő népek szokásait. A kunhalmok és a halasi Fejetéki-mocsár is ilyen természeti kincs, értéküket jelzi, hogy védett területeknek számítanak.
A halasiak gyalog és biciklivel is könnyedén eljuthatnak a tanösvényhez
Forrás: Petőfi Népe
Fotó: Mester-Horváth Nikolett
Az Alföld jellegzetességei a magas dombok, az úgynevezett kunhalmok. Évszázadok, évezredek óta szerves részei a sík területeknek, mégis alig tudunk róluk valamit.
Mester Sándor halasi népművelőt régóta érdekli, hogyan is nézhetett ki Alföldünk több száz évvel ezelőtt, feladatának tekinti felhívni a figyelmet ezekre az ember alkotta földhalmokra.
– Helytörténettel foglalkozok, mindig is foglalkoztatott, hogyan nézhetett ki ez a táj, mielőtt az ember átalakította. A kunhalmok a múltunkról mesélnek, amiket épp ezért a sztyeppe övezet időkapszuláinak is neveznek. Vegyük észre ezeket a kincseket és vigyázzunk rájuk, tiszteljük a természetet – hangsúlyozta Mester Sándor.
Nevével ellentétben a halmoknak nincs sok köze a kunokhoz. Az elnevezést a 19. században alkotta meg Horvát István nyelvész-történész, aki úgy vélte, a halmokat a betelepülő kunok hozták létre. Kiderült azonban, hogy a kunok mellett más korokból származó népek is hoztak létre halmokat. Régészeti feltárások kiderítették, hogy a halmok nagy része réz- és kora bronzkori temetkezések, szarmata, germán, honfoglalás kori temetők, Árpád-kori templomok és sírok, olykor pedig valóban kun temetkezések nyomait őrzik.
A Kárpát-medencében valaha mintegy negyvenezer kunhalom lehetett, mára néhány ezerre csökkent a számuk az ember környezet átalakító tevékenysége miatt.
– Az 1996-os törvény országosan védi a halmokat, ami kiemelten fontos, hisz ezek a kis szigetek megőrzik az elmúlt évszázadok flóráját és faunáját, felbecsülhetetlen értéket képviselve ezzel – mondta a halasi népművelő. Az Alföld jellegzetes dombjaival találkozhatunk többek között Vaskúton, Felsőszentivánon, Balotaszálláson, Kiskunmajsán, Kiskunhalason és Ásotthalmon is.
A kunhalmok mellett az Alföldön a múlt élővilágát még őrző területek közé tartoznak a tőzeges mocsarak és kiszáradó láprétek maradványai.
– Amikor az érintetlen természetet keressük, nem kell messzire mennünk. Nekünk, halasiaknak például elég biciklire ülnünk vagy egy nagyot sétálnunk és a Fejetéki-mocsár tanösvényén barangolva ismerkedhetünk meg az ott élő különleges növény- és állatvilággal. Védett területről beszélünk, amit minden oldalról ember által alakított táj vesz körül, tanyák, szántóföldek övezik. Valóban a természet csodái ezek a területek – mondta Mester Sándor.
A Magyar Nemzeti Parkok Hete idején, május 25-én mocsárjáró túrát szervez a Kiskunsági Nemzeti Park a Fejetéki-mocsárnál. A túrázókat délelőtt 9 órára várják a Fejetéki-mocsár tanösvény főtáblájánál, mely a mocsár déli végében található. A túra hossza mintegy 4 kilométer.
Fotó: Petőfi Népe
Kunhalmokat mentettek meg a Kiskunságban
A Kiskunsági Nemzeti Park 2013 és 2015 között Halmok az évszázadok sodrásában címmel zajló programjában halmok, földvárak természetközeli állapotba való visszaállítását célozták meg a Duna–Tisza közén. Rekonstrukciós munkálatokat végeztek, továbbá tanösvényeket terveztek, építettek, ennek köszönhetően látogathatók az érsekhalmi és tiszaalpári földvárak, valamint a Vaskúti-halmok vagy a dunatetétleni Csárda-halom.
