A helyi termékeket és a piacra járást népszerűsítik

Hegedűszó, táncoló óvodások, felül tölthető kismalom, kiskocsin húzható kemence, az iskolásoknak a zöldségekről gyorstalpalót tartó kofa – alaposan felbolydult péntek délelőtt a Budai utcai piac kinti fedett része. Úgynevezett slow food termelői piac nyílt egy uniós projekt keretében, és mint Kolek Andrea, az Intézmény-és Piacfenntartó Szervezet igazgatója elmondta, minden hónap utolsó péntekén hasonlóan színes kavalkádra számíthatnak majd itt a vásárlók, terveznek például főzőbemutatókat is.

Az önkormányzat és a Slow Food Kiskunság közös kezdeményezésének lényege, hogy kedvet csináljanak a fiatalabb korosztálynak a piacra járáshoz, egyúttal felhívják a figyelmet a helyi termelőkre és kézművesekre, illetve nyilván a terményeikre és portékáikra.

– Fontos, hogy őket előtérbe helyezzük, támogassuk, hiszen az ő munkájuk által hiteles forrásból származó ízletes, jó minőségű élelemhez juthatunk nap mint nap, és ehhez csak a piacra kell kilátogatni – mondta Kolek Andrea, hozzátéve: mikor a helyi, környékbeli gazdától vásárolunk, nemcsak egy terméket veszünk meg, hanem a termelő szaktudását is, egyfajta hozzáadott értéket. Az is céljuk, hogy a gyerekekkel élményszerűen, testközelből, kóstolással ismertessék meg a magyar gasztro-kulturális örökséget.

– Óriási a felelősség a gyermekeink iránt. Kötelességünk, hogy környezettudatos életmódra neveljük őket és megismertessük velük a helyes táplálkozás fontosságát – mondta Kolek Andrea. Falu György képviselő, a közgyűlés agrárbizottságának elnöke pedig arról beszélt, hogy a hazai zöldségek, gyümölcsök, hús-és tejipari termékek európai szinten is kiemelkedően jó minőségűek, ezt a hazánkban élő külföldiek visszajelzéseiből is tudja. Ő is nagyon fontosnak nevezte, hogy a gyerekek találkozhatnak azzal, aki készíti a kenyeret, a buktát, a sajtot, a savanyúságot, termeli a zöldségeket és tőlük akár kérdezhetnek is a praktikákról.

De mi az a slow food?

A slow mozgalom 1986-ban indult el Olaszországból, a kezdetét egy olasz gasztroblogger, Carlo Petrini tiltakozásához kötik, aki az olasz kultúra egyik legfontosabb jelképénél, a római Spanyol Lépcsőknél egy gyorsétterem megnyitása ellen lépett fel. Ekkor még csupán az étkezés, a slow food volt a mozgalom fókuszában, innen ered az elnevezés is: egy mozgalom, ami a fast (food) ellen lép fel. Három évvel később, 1989-ben Párizsban megszületett a slow food alapdokumentuma, ami a gyorséttermekkel és a műanyag ételekkel szemben a piacra járást, az étel elkészítésének élvezetét és az ízlelgetést hirdette. A slow food mozgalmat aktivisták indították el világ körüli újtára, és ennek megfelelően ez a megközelítés kritikus megközelítésmódot is közvetít. A mozgalom aktivistái, Petrini vezetésével alapelveket fogalmaznak meg, közösségekbe szerveződnek, eseményeket szerveznek, és a mai napig párbeszédet kezdeményeznek a különböző országok kormányzataival és az Európai Uniós intézményekkel, hogy kifejezzék az általuk képviselt termelők igényét a világ vezetői számára (forrás: slowbudapest.com).