A falvak rászorulnak a megye segítségére

Megnyitó előadásá­ban rengeteg riasztó adattal szemléltette a globális környezetszennyezést Szili Katalin, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács tiszteletbeli elnöke. Mint mondta, másodpercenként 50 kiló, évente 8 millió tonna műanyag hulladék jut az óceánokba, ami köszönhető annak, hogy percenként 1 millió tonna műanyagot adnak el a világon. 1,2 milliárd ember él a Földön mélyszegénységben, minden negyedik másodpercben meghal egy gyermek. A világ leggazdagabb 1 százalékának vagyona akkora, mint az emberiség többi 99 százalékáé. Szili Katalin azt is megemlítette, hogy az elmúlt negyven évben a Föld elvesztette az állatvilág 40 százalékát.

Hogyan lehetne ezeket a folyamatokat megállítani? A 2015-ös ENSZ-csúcstalálkozón 193 ország egyhangúlag elfogadott 17 fenntartható fejlődési célt, köztük olyan alapvetőeket, mint a szegénység felszámolása, az éhezés megszüntetése, egészség és jólét, tiszta víz és alapvető köztisztaság, minőségi oktatás, de ide tartozik a felelős fogyasztás-termelés, valamint az éghajlatváltozás elleni fellépés is.

– Ha mi nem tesszük helyben azokat a feladatokat, amelyek ezen célok elérése szolgálatában állnak, ha a politika ebben nem talál partnereket, akkor mindez írott malaszt marad – jelentette ki Szili Katalin, megindokolva, miért szükséges a globális gondolkodás mellett a lokális cselekvés. Beszélt emellett hazánk 2010-ben elfogadott fenntartható fejlődési keretstratégiájáról is, amely a közjó biztosítását és az erőforrások megóvását tűzte ki célul, és az országos és helyi kormányzás feladatai mellett foglalkozik a civil szervezetek, a vállalkozások és a családok, polgárok felelősségével is.

Rideg László, a megyei közgyűlés elnöke elmondta: a megyei 63 milliárd forintos Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretéből 10 milliárd jutott energetikai projektekre. Bács-Kiskunban minden település nyert a pályázatokon, a 430 befogadott projektből 400-at gondoznak a megyei önkormányzat szakemberei, projektmenedzserei. A bölcsődeépítésekre, -bővítésekre egymilliárd forintot átcsoportosítottak, így a bölcsődei férőhelyek száma jócskán megnő majd a közeljövőben. A megyei közgyűlés elnöke szólt arról a vállalásukról is, hogy a megyei önkormányzatnál már nem használnak PET-palackokat, Rideg László biztatta a jelenlévő polgármestereket is a csatlakozásra.

A Modern Falu Programról Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség elnöke, Szentkirály polgármestere beszélt. A programon belül három cél különíthető el, a legnagyobb keretösszeg, 75 milliárd forint a közszolgáltatások fejlesztésére jut, 25 milliárd a falusi csok-ra, a falusi útalapra pedig 50 milliárd – ez utóbbinál az önkormányzatoknak semmi mozgásterük nincs, a Magyar Közút dönti el, mely útszakaszokat újítja fel az ötezer fő alatti településeken.

Szabó Gellért kritikával is élt, amikor kitért arra, a Magyar Falu Program mennyire is programszerű. Szerinte e tekintetben nagy hiányosságok érzékelhetőek, a közvetlen pályázati kiírás, a pályázó és a támogató közötti egyutas kapcsolat nem biztosítja a települések közötti együttműködést, az önkormányzatok egymás pályázatáról sem tudnak, így a valós problémák megoldásának lehetősége kisebb. A Magyar Faluszövetség elnöke javaslatokat küldött a kormánybiztosnak, melyben a megyei önkormányzatokat jelölte meg koordináló-mentoráló szereplőként, a fejlesztési területi egységet pedig a megyében látná. Szabó Gellért hozzátette: a megyei önkormányzat bevonására már csak azért is szükség lenne, mert sok községnek nincs olyan szakembere, aki megírná, gondozná a pályázatokat, pedig ezek a faluközösségek „semmivel nem alávalóbbak azoknál, amelyek polgármestere rátermettsége, személyi kapcsolatai révén sorozatban hozza a pályázatokat”.