Kádár-kockából született meg a díjnyertes otthon

– Az úgynevezett Kádár-kocka épületek arányaiban nagyon jó tervezésűek, de a belső elrendezésük, nyílászáróik vagy éppen fűtési rendszerük már nem felel meg a mai kor igényeinek. Egy ilyen, régebbi építésű lakóház átalakítását bízták rám a megrendelők, akik egy modern otthont szerettek volna maguknak – mesélte a Hajdú utca 2. szám alatti átalakított családi házról a kalocsai építész, aki szabad kezet kapott a tulajdonosoktól a tervezésre. Mint hozzátette: néha fél év ötletelés kell a végső terv megszületése előtt, de van, amikor egy munkához elég egy reggeli jó gondolat is.

– Most is azt javasoltam, hogy csak minimálisan bontsunk, amit lehet, tartsunk meg. Szerencsére előkerült a régi építési terv, ami alapján kiderült, hogy hol volt a ház eredeti főbejárata, amit egy nem túl jól sikerült hozzáépítés során áthelyeztek máshová az utcafrontról. A bejárat visszakerült a régi helyére, de a bővítményt – ami egy szoba volt – sem bontottuk el, hanem átalakítottuk mosókonyhának és egy illemhelynek a vendégek számára. A belső térben a konyha és egy szoba egybenyitásával egy tágas nappalit alakítottunk ki, üvegfallal, északi oldali terasszal, ami egyre kedveltebb a melegebb nyarak miatt. A déli oldalon, picit visszanyúlva a magyar építészet gyökereihez, kapott egy tornácot az épület, mindezt kortárs kialakítással – sorolta Szabó László, akinek munkájával az első otthonukat teremtő megrendelők is igen elégedettek voltak és végig áldásukat adták az általa javasolt változtatásokhoz.

Mint megtudtuk: ez nem mindig van így, mert akadnak, akik tervezői hóbortnak minősítenek egy-egy ötletet.

– Az tény, hogy egyszerűbb egy új épület tervét megcsinálni, mint egy felújítást, ami sokkal munkásabb dolog. Az sem biztos, hogy olcsóbb az utóbbi megoldás, ami persze függ az épület állapotától és a megrendelő igényeitől is. A most díjazott ház egy picit szerencsés volt, hiszen ritka az, hogy valami jön magától és azt sikerül is a tulajdonosok egyetértésével megvalósítani. Úgy vélem, hogy picit fafejű vagyok ezen a téren, mert nem egy rajzoló vagyok. Szeretem, ha a megrendelő elvárásainak figyelembe vétele mellett az én elképzeléseim valósulnak meg és olyan épületek készülnek, amiken felismerhető a stílusom – mondta el Szabó László, aki úgy véli: a tervezés a műszaki dolgok és a művészet között helyezkedik el és ahhoz, hogy valakinek neve legyen az építész szakmában, ki kell állni amellett, amit kedvel és amiben hisz.

Holland nyelvből is vizsgát tett a tervező

A csongrádi kötődésű építész 2011-ben indította vállalkozását és kezdetben kivitelezéssel is foglalkozott az Építész-Faktor Kft. Három éve azonban már csak a tervezés a profiljuk. Szabó László az Ybl-főiskola elvégzése után, egyetemi diplomáját Pécsen szerezte meg. Családi kötelék révén három évet töltött Hollan­diában, ahol a maastrichti egyetemen holland nyelvből államvizsgázott.