Egyszerűségre, letisztultságra törekszik a tervezés során

– Rendszeresen részt vesz a Bács-Kiskun Megyei Építészkamara pályázatán, és immár négy alkalommal nyert el díjat. Nem nehéz levonni azt a következtetést, hogy fontosnak tartja ezt a pályázatot.

– Ez így van, és csodálkozom azon, hogy nem szokott több kollégám jelentkezni erre. A kamara rendszeresen küld róla értesítést, aztán persze a sok munka között az ember elfelejti, de amikor jön a figyelmeztető levél, hogy már csak pár nap van a tabló leadásáig, akkor mindent félreteszek, és elkészítem az anyagot. Nem számítottam idén sem a díjra, ez mindig meglepetés számomra, de természetesen jólesett.

– Mennyire volt nehéz, összetett feladat a megyei kereskedelmi és iparkamara épületének átalakítása, belsőépítészete?

– Sok kihívást rejtett magában a feladat, amelyet csapatmunkában valósítottunk meg. Az átalakítás építészeti része Pankotai Gyula, a 7. Dimenzió Építésziroda munkatársa nevéhez fűződik. A legnagyobb változást egy főfal oszlopokkal való kiváltása jelentette, amely során természetesen gondoskodni kellett a felsőbb szint megfelelő alátámasztásáról is. A megrendelő elvárásai kezdetben kicsit mások, konzervatívabbak voltak annál, ami végül megvalósult. Az egyeztetések során sikerült meggyőznöm a kamara vezetőségét, hogy a múlt, a patinás épület iránti tisztelet azzal nem vész el, ha a belső mai, hiszen a technológiának és a technikának – a szellőzésnek, a világításnak, a hangtechnikának – ki kell elégítenie a 21. századi igényeket. A megbízóval is csapatban dolgoztunk, végig konzultálva, a színeket, az anyagokat, a berendezés elemeit egyeztetve. Véleményem szerint a díszterem így elegáns és barátságos helyszínné vált, alkalmas nagyobb konferenciák, fórumok, és mobilfal kihúzásával szűkebb körű tanácskozások megrendezésére is. Abszolút elégedett vagyok a végeredménnyel.

– Sok a belsőépítészeti megbízása?

– Nem mondható gyakorinak, mivel évente kettőt-hármat vállalok. Azt látom problémának, hogy a belsőépítészetet sokan összekeverik a lakberendezéssel. Sok emocionális dolog előjön, éppen emiatt a megrendelői igények sem egyértelműek. Ilyen szempontból bonyolultabb egy belsőépítészeti munka, mint egy ház tervezése. Persze utóbbi se rutinszerű. Vannak kollégák, akik a koncepciótervet gyorsan letudják, én ezzel rengeteget szoktam dolgozni. Így legalább világosan kiderül, hogy ez alapján egyeznek-e a megbízóval az elképzeléseink, vagy ha nem is teljesen, legalább össze lehet-e őket csiszolni, észérvekkel meg tudjuk-e egymást győzni. Utóbbiból is kisülhet szép végeredmény, és ez is nagy örömmel tölt el. Ha viszont abszolút nem férünk össze a megbízóval, akkor inkább nem vállalom el a munkát, mert az mindkét fél számára csak kínszenvedés lenne.

– Milyen elveket tart szem előtt munkája során?

– A ház arányrendszerek alapján épülhet fel. A tervezés során arra helyezek nagy hangsúlyt, hogy a tér, a forma, a szerkezet, az anyag arányban legyenek, akkor lesz az épület a szemnek és az érzetnek, a léleknek is tetsző. Ha valamelyik túlsúlyba kerül, például a forma, akkor látunk mondjuk sok tornyot a házon, ez Kecskeméten több helyen előfordul. Talán amiatt, hogy az Iparművészetin végeztem, én jobban művészi alapokra helyezem ezeket a kérdéseket. Mindig törekszem arra, hogy egyszerűen, letisztultan tervezzek meg egy házat, ne legyen túlburjánzó, hiszen az élet úgyis öltöztet.

A jó építész jó belsőépítész is egyben

Vinczellér Zsolt az Iparművészeti Egyetem építész szakán szerzett diplomát 2002-ben. Pályafutása kezdetén két évig Budapesten ifj. Benczúr László irodájában dolgozott, közös munkájuk során több pályázaton értek el sikereket. Már ekkor is foglalkozott belsőépítészettel, amely – mint azt hangsúlyozta – nem elválasztható az építészettől, egy jó építész jó belsőépítész is egyben. Kecskemétre 2004-ben költözött családjával.