A szakemberek szerint biztos, hogy lesz árvíz a Dunán

A Sugovica-parti város és a vajdasági Törökbecse (Novi Bečej) közös árvízvédelmi projektjének részeként rendeztek szerdán árvízvédelmi konferenciát a Víztudományi Karon. A két település képviselői mellett a katasztrófavédelem, valamint az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság (Aduvízig) szakemberei, továbbá kapcsolódó szakmák és hivatalok képviselői vettek részt a tanácskozáson.

Vedelek Norbert alpolgármester megnyitójában hangsúlyozta: sokrétű és széles körű projektről van szó.

– Ismerjük a víz tiszteletet parancsoló hatalmas erejét, az árvizek egyre nagyobb erőpróbára kényszerítenek minket. A műszaki tartalom mellett tananyagfejlesztés, valamint elméleti és gyakorlati képzések valósulnak meg az együttműködésben – fogalmazott.

A klímaváltozás hatásairól dr. Bíró Tibor dékán beszélt

– Egy lavór alján ülünk, ezért alakulnak ki tartós árvizek. A Dunán és a Tiszán 1,5–2 méteres vízszintemelkedéseket tapasztalhatunk az 1970-es adatokhoz képest. A hullámterek komoly tározási funkcióval is bírnak, főleg a Tisza mentén – hangsúlyozta a kar vezetője. Az idei évre jellemző kisvízi rekorddöntések kapcsán pedig azt is megemlítette, hogy ezek az ivóízellátás biztonságánál jelenthetnek gondokat. A vízkészletproblémákról szólva úgy fogalmazott: a szélsőséges vízjárások mellett a külhoni duzzasztások is szerepet játszanak ebben, ezek miatt növelni kell a tározóképességet és a vízszintemelés is elkerülhetetlen.

Videónk 2018. október 19-én készült, ekkor 34 centiméteres volt a vízállás.

Dr. Balatonyi László, az Országos Vízügyi Főigazgatóság osztályvezetője egyebek mellett arról beszélt, hogy közel száz év alatt folyami árvízzel kapcsolatban nem történt haláleset, helyi vízkáresemény viszont Mádon 2005-ben emberéletet követelt. Hangsúlyozta: Magyarország területének kétharmada valamilyen vízkárral veszélyeztetett. Az ágazat előtt álló feladatként elmondta: 2020-tól a differenciált árvízvédelem stratégiáján dolgoznak, ez egyéb szempontok – mint például a környezet- és természetvédelem – érvényesülését is segítheti.

2013-ban 989 centiméter volt a legmagasabb vízállás

Az árvízi védekezés önkormányzati tapasztalatairól Ossó János, a bajai katasztrófavédelmi kirendeltség vezetője beszélt 2013-as élményei alapján. Fontos körülményként említette az önkéntesek részvételét, ám azt is elmondta, hogy regisztrációjuk és étkeztetésük problémát jelentett.

– A helyreállításnak nagyobb szerepet kell adni, és megfelelő erőforrások szükségesek. Lényegesen tovább tartott a felkészülésnél és a védekezésnél, egyszerűen elfogytak az emberek, a védekezők pedig kimerültek. Nagyon megterhelő volt a kétóránkénti adatszolgáltatás – ugyanazon jelentések elkészítésére több szervezet is kötelezve volt. Összegezve elmondható: azon önkormányzatok, ahol hangsúlyt helyeznek a felkészülésre és helyismerettel rendelkeznek, azok sikeresek, másutt jelentős többletforrásra volt szükség – mondta.

Abonyi Csaba, az Aduvízig osztályvezetője az Alsó-Duna-völgyi tapasztalatokról szólva a Dunát összetett rendszerként, nagy kilengéseket mutató folyóként említette. Biztosította a hallgatóságot, hogy lesznek árvizek, ezek nagysága azonban megjósolhatatlan. A Dunaföldvártól az országhatárig tartó szakasz védelmi képességét egységes szintűnek nevezte. A Deák-zsilip jelenleg folyó rekonstrukcióját is a védelmi rendszer részeként említette.

Intelligens mérés és mobilgátak

A határon átnyúló IPA-pályázat keretében Baja árvízvédelmét és hatékonyságát intelligens mérőeszközökkel is javítani kívánják, ezáltal a Petőfi-sziget és a Nagy Pandúr-sziget helyzete is javul. Utóbbin vízkormányzó zsilip épül, a Petőfi-­sziget védelmének terveit is elkészítik fix- és mobilgátas rendszerre. Ezek mellett szenzorokat telepítenek a területekre, valamint a Sugovicába, ezek vízminőségi adatokkal szolgálnak. A csaknem 940 ezer eurós, EU-támogatású projektből mintegy 630 ezer eurónyi a bajai fejlesztésekre eső összeg.