Illetéket kell fizetni, ha túl értékes a nászajándék

Még javában zajlik a házasságkötések főszezonja: reményteli ifjú párok esküsznek örök hűséget egymásnak a templomokban, polgármesteri hivatalokban. Ezt követően pedig a hagyománykedvelők hét országra szóló vigasság keretében rokonaikkal, barátaikkal együtt ünneplik házaséletük első óráit. Egy lakodalom megszervezése idő- és energiaigényes tevékenység, nem kis anyagi vonzattal, mely során az ifjak általában igyekeznek mindent tökéletesen megszervezni, minden apróságról gondoskodni, hogy felhőtlenül szórakozhasson a násznép. Fáradozásaikat a vendégek általában nászajándékokkal hálálják meg.

A sok teendő közepette feltehetően nem sok jegyespárnak jut eszébe az ajándékozás jogszabályi hátterén elmélkedni.

– Ha egy magánszemély puszta jóindulatból megajándékoz egy másik magánszemélyt, abban az esetben személyi jövedelemadó nincs. Adókötelezettség ugyanis akkor keletkezhet, ha az átadott vagyonért cserébe a vagyont szerző fél köteles pénzt, ellenszolgáltatást, vagy bármilyen más vagyont adni, jövedelem ebben az esetben keletkezhet. Ha ellenszolgáltatás igénye nélkül történt ajándékozás, akkor egyik félnél sem keletkezhet személyi jövedelemadó – magyarázta Szabó Gábor, a NAV Központi Irányítás Dél-Alföldi Tájékoztatási Osztályának osztályvezetője.

Az ajándékozásnak tehát alapvetően nincs adóvonzata. Illetéket azonban köteles fizetni, akinek az ajándékozás során gyarapodik a vagyona.

– Minden ingó és ingatlan ajándék illetékköteles, tehát a pénz, az értékpapír, a kutya, macska, termény, gépjármű és a lakás is. Vannak azonban mentességi szabályok. Az egyik, hogy amennyiben nem keletkezett az ajándékozásról okirat, és az ingóságnak minősülő ajándék értéke a 150 ezer forintot nem haladja meg, akkor nincs illetékkötelezettség – fejtette ki az osztályvezető, majd hozzátette: e mentességi szabály egy lagzi esetében igen kedvező feltétel az ifjú házaspár számára, hiszen a legtöbb nászajándék értéke nem éri el az említett küszöböt, ráadásul ajándékozási szerződések sem gyakran köttetnek lakodalmakban.

Az illetékkötelezettség szempontjából ugyan nem a nászajándékok és a menyasszonytánc alatt összegyűlt pénz összértéke számít, azonban egy kiemelkedően bőkezű vendég nagylelkűsége írásos paktum nélkül is bejelentési kötelezettséget von maga után.

– Ha meghaladja a 150 ezer forintot az egy ajándékozótól egy megajándékozottnak adott ajándék értéke, abban az esetben már szerződés nélkül is illetékkötelezettsége van a vagyonszerzőnek, azaz az ifjú házasoknak – közölte Szabó Gábor, majd hozzátette: az említett esetben a házaspárnak bejelentési kötelezettsége van a NAV felé, melyet egy úgynevezett AVBA nyomtatvány kitöltésével is megtehet.

– Az illeték mértéke a fő szabály szerint az ajándék értékének 18 százaléka. Kivételt képez ez alól a gépjármű és a lakóingatlan, melyek illetéke más összegű – magyarázta.

Az ifjú házaspár azonban mentesül a bejelentési kötelezettség alól, ha az említett, extrém bőkezű ajándékozó fél valamelyikük édesanyja, édesapja, nagymamája, nagypapája.

– A leggyakrabban alkalmazott illetékmentességi szabály az egyenesági rokonoktól történő vagyonszerzés mentessége. Tehát, ha valamelyik szülő ajándékozza meg az ifjú házas gyermekét, az bármilyen értékben illetékmentes, sőt bejelentési kötelezettséget sem von maga után – fejtette ki az osztályvezető, majd hozzátette: az egyenesági rokonság alatt azonban csupán a családfa függőleges ága értendő, tehát a testvérek közötti ajándékozás már illetékköteles.

Eljegyzés után irány a NAV?

Érdekes kérdés a téma kapcsán a házassághoz vezető út első lépcsőfoka, a lánykérés során átadott jegygyűrű jogszabályi megítélése. Lapunk információi alapján ugyanis a drága ékszer nem csupán mutatós, de illetékköteles is. A lánykérés pillanatában ugyanis a fiatalok még nem házasok, így az ajándékba adott jegygyűrűre az ajándékozás fő szabálya érvényes. Tehát, ha a gyűrű értéke meghaladja a 150 ezer forintot, illeték- és bejelentéskötelezettséget von maga után.