Kecskemét

2018.02.08. 19:49

A beszédjavító osztályokban a tanulási zavarok megelőzése a cél

Nagy az érdeklődés a beszédjavító osztályok iránt Kecskeméten. Márciusban nyílt napot tartanak, garantáltan telt ház lesz.

Popovics Zsuzsanna

Egyre több óvodás kisgyereknek nehezen érthető a beszéde, szegényes a szókincse. Az ebből fakadó tanulási nehézségek megelőzését segítik a beszédjavító osztályok. Kecskeméten 1991-ben jött létre az első, jelenleg négy működik a Kecskeméti EGYMI kihelyezett telephelyén, amely a Móra Ferenc Általános Iskola egyik épületszárnyában található. Olyan hatéves, tanköteles korú gyermekek járnak ide, akiknek a beszéd- és nyelvi fejlődésükben elmaradás, zavar jelentkezik.

– Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény szakemberei sok telephelyen, sokféle sérülés mentén foglalkoznak óvodás- és iskoláskorú gyermekekkel, szegregált csoportokban. Ilyenek a beszédjavító osztályok is – mondta el a Petőfi Népének Bodor Éva logopédus, az EGYMI munkatársa. – Az ide járó gyermekekkel egy évig kimondottan azon dolgozunk, hogy enyhítsük a beszédproblémáikat, fejlesszük a beszédüket. Az osztályok létszáma maximum 13 fő. A férőhelyeket évek óta kitöltik a jelentkezők. Akinek nem jut hely, az is elkezdi az első osztályt, beszédfejlesztését pedig az adott iskolába kijáró logopédus végzi. Aki beszédjavító osztályban kezdi az iskolát, annak az első év a felkészülésről szól, és csak a következő tanévben lesz elsős kisdiák. Szaknyelven ezt nevezik két évfolyamos első osztálynak.

A négy beszédjavító osztályban nyolc gyógypedagógus és négy gyógypedagógiai asszisztens foglalkozik a gyermekekkel. Minden osztályteremhez tartozik plusz egy helyiség, ahol a logopédiai fejlesztés zajlik.

– A nálunk folyó munka már nem óvoda, de még nem is iskola. Leginkább a tanulási zavarok megelőzésére helyezzük a hangsúlyt és a gyermekek valamennyi készségét fejlesztjük – kapcsolódik a beszélgetésbe Farkasné Icu gyógypedagógus. – Rengeteg eszközzel dolgozunk, a gyermekek észre sem veszik, hogy tanulnak. Nincsenek előmeneteli követelmények, egy-egy nehezebb témánál hosszabban is elidőzünk. Padban keveset ülünk, csak amikor rajzolunk vagy íráselemeket gyakorolunk. Mindennap tartunk mozgásterápiát, amivel megtámogatjuk az idegrendszer érését, s ez minden fejlesztendő területre, így az anyanyelvre is kihat.

Legtöbbször nem a tankötelesség határán derül ki a beszédprobléma, hanem már az óvodában jelentkezik a fejlődési zavar, vagy még korábban. Ilyen eset, amikor a gyermek 2,5 évesen még nem beszél, amikor bizonyos hangokat nem tud kiejteni, vagy a beszéde nem érthető.

Bodor Éva Fotók: Bús Csaba

– Az óvodákban rendszeresen szűrik a gyermekek beszédállapotát, szükség szerint foglalkoznak is velük. Akiről kiderül, hogy számára nem lesz elég a logopédiai fejlesztő munka, az szakértői bizottság elé kerül. Ha a vizsgálat kimondja a gyermek sajátos nevelési igényét, akkor kerülhet beszédjavító osztályba – magyarázza Bodor Éva.

A szakember ötödik éve vezeti az EGYMI logopédusainak munkaközösségét, szakmájában harminc éve dolgozik. A tendenciákat illetően elmondta: tapasztalataik szerint egyre több gyermeket érint a beszéd- és nyelvi fejlődési rendellenesség, ráadásul egyre súlyosabbak a sérülések, emiatt lassabban halad a fejlesztés is. Pedig a beszédállapoton később is sok múlik: az írás-olvasás elsajátítása, a nyelvi készségek sikeres alkalmazása a többi tantárgy tanulása során. Végső soron a pályaválasztást is befolyásolja.

– Ahogy véget ér a tanév, tanulóink a város többségi iskoláiba kerülnek, és szeptembertől immár első osztályosként folytatják a tanulást – tér vissza a kezdetekhez Farkasné Icu. – A tanító kollégák szeretik a tőlünk kikerülő gyermekeket, mivel ők már hozzászoktak az iskola légköréhez, érettebbek, mint az oviból iskolába kerülő társaik. Ezért keményen meg is dolgozunk. Az első hetekben zajló beszoktatás, egymás megismerése kemény feladat úgy a gyermekeknek, mint nekünk. A tanév második felére kovácsolódunk össze közösséggé. Nem véletlen, hogy az ősztől hozzánk készülő gyermekek szüleit is márciusban fogadjuk a nyílt foglalkozásokon. Ekkor már felszabadultak a tanulóink, szívesen és bátran megmutatják, mi mindent tanultak.

A gyermekeknél rendszerint látványos a fejlődés. A májusi, anyák napi ünnepségen már tiszta kiejtéssel, magabiztos kiállással mondanak verset. Mindemellett, az esetek többségében, további terápiás fejlesztésre is szükségük van. Ezt a többségi iskolák gyógypedagógusai nyújtják számukra. Szükség szerint az EGYMI logopédusai továbbra is foglalkoznak a gyerekekkel.

Beszédes tünetek

A gyermekeknél már egészen kicsi korban észlelhetők bizonyos tünetek, amelyek felhívják a figyelmet a beszédzavarra. Ilyen lehet a megkésett vagy lassú beszédfejlődés, a hibásan ejtett hangok, a nehezen érthető beszéd, a szegényes, elmaradott szókincs. Kevésbé feltűnő, de szintén jelez a hibás mondatalkotás, a téves ragozás, a szavak kezdetének gyakori ismétlése, a pontatlan beszédértés. Rendellenességre utalhat, ha a gyereket nem köti le a mese vagy nehezen tanul verseket. A beszédzavar járulékos tünete lehet, ha a gyermeknek ügyetlen a keze, nem tud ollóval bánni. Nem szeret színezni, rajzolni. Nem tud cipőfűzőt kötni. Nem tudja, melyik a jobb és bal keze. Gyakran elesik. Nem tud biciklizni, rollerezni.

Ezek is érdekelhetik